Cafeteriás kirakósdi

Alaposan feladták a leckét a cégeknek, hiszen gyakorlatilag néhány hét áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy a 2007. évi béren kívüli juttatások rendszerét kialakítsák. Ráadásul mindezt úgy kell megtenniük, hogy az egyes elemekre vonatkozó adózási jogszabályok érdemben és több ponton is szigorodnak. Pontosabban két lépcsőben, részint az idén szeptembertől módosultak, javarészt pedig jövő januártól változnak. S ha mindez nem elég, akkor még annyi adalék: még mindig nem lehet száz százalékig látni az év elejétől hatályos rendelkezéseket, mivel néhány vonatkozó passzust a parlament jelenleg is tárgyal, s várhatóan két hét múlva tartják azokról a zárószavazást. Vegyük sorra, milyen adózási peremfeltételek mellett kell meghatározni a cafeteria-rendszert. Már szeptember elsejétől él az a szabály, miszerint az adóköteles természetbeni juttatások után fizetendő személyi jövedelemadó a korábbi 44-gyel szemben 54 százalék. Ez sem örvendetes a cégek számára, de a szigorítás igazi jelentősége csak januártól, egy kapcsolódó passzussal együtt mutatkozik meg. Egy már az idén is hatályos paragrafus értelmében ha a munkavállalónak adott adómentes juttatások éves értéke meghaladja a 400 ezer forintot, akkor a limiten felüli rész a természetbeni juttatások módjára adózik. Ez annyit tesz, hogy a határ feletti összeg után januártól nem 44, hanem már 54 százalékos szja-t kell leróni, ráadásul ezen szja-val növelt tétel után a 29 százalékos tb- és 3 százalékos munkáltatói járulékot is meg kell fizetni. Összességében tehát a limit átlépése esetén a 400 ezer forint feletti rész után 100,08 százalékos közterhet kell leróni. Fontos tudni, hogy a korlátos körbe nyolc juttatás tartozik. (Ezeket lásd táblázatunkban.)
Az igazi feketeleves az, hogy drasztikusan szigorítják az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás adómentesen adható határát. Jelenleg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő munkáltatói befizetés havonta a minimálbér mértékéig (62 500 forint) adómentes, csakúgy, mint az egészség- vagy az önsegélyező pénztári hozzájárulás. Ha a nyugdíjpénztár mellett utóbbi két jogcímre is történik befizetés, az összeg a minimálbér 130 százalékáig mentes az adó alól. Ám januártól az előbbi esetében már csak a minimálbér feléig (az emelkedő minimálbér miatt havi 32 750 forintig) lesz adómentes a munkáltatói hozzájárulás, az utóbbi kettőnél pedig a minimálbér 20 százalékáig mentesül az szja-fizetés alól. Így a mostani 130 százalékos limit 70 százalékra apad.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács szociális partnerei felől érzékelt nyomás miatt a kabinet minimális engedményeket tett az adómentesen adható juttatások terén, ez csupán szépségtapaszként értékelhető. Ha a képviselők is rábólintanak a kormányzat törvényjavaslatára (s erre minden esély megvan), akkor a hidegétkezési hozzájárulás esetében havonta a mostani 4500 helyett ötezer, melegétkezési hozzájárulás esetén pedig kilenc- helyett tízezer forint lesz adómentes. A jelenlegi 19 helyett 20 ezer forintig lehet köztehermentesen adni iskolakezdési támogatást. Az adómentes üdülési csekket ezentúl szélesebb körnek lehet majd adni. BR

Iskolai továbbképzés átvállalt költsége, üdülési csekk, utazási bérlet

Köztisztviselői ruhapénz, internethasználat átvállalt díja

Művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke

Iskolai továbbképzés átvállalt költsége, üdülési csekk, utazási bérlet

Köztisztviselői ruhapénz, internethasználat átvállalt díja

Művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke -->