EU: nincs áttörés GMO-ügyben
Az EU-tagországok környezetvédelmi szakértői tegnap elutasították annak a magas keményítőtartalmú génkezelt burgonyafajtának az engedélyezését, amelyet a BASF fejlesztett ki ipari – elsősorban papíripari – felhasználásra. Bár a német cég kérelmében hangsúlyozta, hogy sem emberi, sem állati fogyasztásra nem kerülne a termény, a javaslat nem kapta meg a szakértők többségének a támogatását. Az ügy ezután a szakminiszterek elé kerül, akik várhatóan februárban vitatják meg az Amylogene névre keresztelt GMO ügyét; ha patthelyzet alakul ki a tanácsban, akkor az Európai Bizottság kezébe kerül a döntés.
Az eset jelentőségét az adja, hogy az EU-tagországok utoljára 1998-ban tudtak megegyezni egy génkezelt növényfajta engedélyezéséről. Ezután az unió moratóriumot mondott ki az újabb GMO-fajtákra, ezt csak 2004-ben oldották fel – emlékeztet a Reuters. Ekkor vezették be azt a döntéshozatali eljárást, amelynek értelmében a bizottság mondhatja ki a végső szót az egyes GMO-król, amennyiben a tagországok túlságosan megosztottak (általában így szokott lenni).
A magyar parlament a napokban fogadta el azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az unióban engedélyezett GMO-s növények hazai termesztését. Szakértők szerint azonban az új szabályozás dokumentációs és egyéb előírásai olyan szigorúak, hogy azokat a gyakorlatban lehetetlen betartani. Az unióban egyébként azok a GMO-növények termeszthetők, amelyek szerepelnek egy brüsszeli fajtajegyzékben. Ez pillanatnyilag 34 genetikaliag módosított szervezetet tartalmaz, valamennyi takarmánykukorica.
A közelmúltban elfogadott hazai törvénymódosítással párhuzamosan hatályban van egy korábban életbe léptetett magyar moratórium is, amely a GMO-termesztés felfüggesztéséről rendelkezik. A parlamenti pártok a közelmúltban konszenzusos megállapodást fogadtak el arról, hogy a kormány a szigorú törvényi előírások ellenére is tartsa fenn a moratóriumot. Brüsszel ugyanakkor ennek visszavonását sürgeti.
