Erősödik a forint, de nem mindenki örül: bérfeszültséget hozhat a határ mentén – az ingázóknak most kell észnél lenniük
Az elmúlt években sokkal inkább a forintgyengülés negatív hatásaitól voltak hangosak a hírek, mert sokan ezt az importált termékeken és az infláción keresztül közvetlenül a saját pénztárcájukon érezték. Emiatt is örülnek sokan a forint felértékelődésének, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ennek is megvannak a maga vesztesei – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője.
Az egyik ilyen csoport a határon túlra ingázóké – emelte ki. Ők fizetésüket euróban kapják, ellenben kiadásaik jellemzően forintban merülnek fel. Az erősebb árfolyam miatt így ők most vásárlóerejük csökkenését tapasztalják, ugyanaz az euróban kapott fizetés kevesebb termék és szolgáltatás megvásárlására elegendő idehaza. Megjegyezte, hogy emiatt jogos igény lehet részükről a fizetések emelése, azonban az érmének két oldala van:
érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt években pont ők voltak az egyik nyertesei a forint gyengülésének, béremelés nélkül is nőtt a vásárlóerejük.
Kicsi az esélye annak, hogy az osztrák vállalatok erre hivatkozva emelnék a fizetéseket, ugyanakkor a magyar munkavállalók bérigényének növekedésének lehet olyan hatása, hogy inkább más szomszédos országokból toboroznak majd a cégek.
Csak a koronavírus befolyásolta eddig érdemben az ingázást
Az ingázó magyarok száma az elmúlt időszakban stabilan alakult, 100-110 ezer fő között ingadozott, a forint elmúlt években tapasztalt gyengülésének nem látszódott hatása. Ami az ingázást nagyobb mértékben befolyásolta, az a koronavírus-járvány volt, amelynek során a 120 ezres létszám átmenetileg 75 ezer fő alá is visszaesett, ahonnan fokozatosan visszaépült, azonban a járvány előtti szint alatt maradt. A másik oldalról a hazánkba ingázó munkavállalók esetében nem rendelkezünk ilyen részletes adatokkal. Az elemző elmondta, hogy a KSH kiadványa szerint 2024-ben 102,2 ezer fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma Magyarországon. Ebbe ugyanakkor beletartoznak a távoli országok munkavállalói
- Fülöp-szigetek,
- Vietnám,
- és Kína
is. A szomszédos országokat (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Szerbia) tekintve a létszám 40 ezer fő alatt alakult, amely viszont nem tartalmazza a kettős állampolgárokat – hívta fel a figyelmet. A Magyarországra ingázás azonban összességében kisebb súlyú, mint a kiutazás, itt ellenben lehet olyan hatása a forint erősödésének, hogy többen keresnek majd munkát hazánkban, amely kapcsán a szűk keresztmetszet viszont továbbra is a munkaerő-kereslet lesz.
Nem csak az ingázóknál számít, mennyi a forint
Az ingázás mellett a turizmus lesz majd az a terület, ahol érdemes lesz figyelni a folyamatokat, az árfolyam alakulásának hatását. Erősebb árfolyam esetén a magyaroknak jobban megéri majd külföldre utazni, akár nyaralás, akár bevásárlás miatt, amely a hazai vállalatoknál okozhat kiesést. Ezzel párhuzamosan a külföldi turisták szempontjából a hazai nyaralás árelőnye mérséklődik, kevéssé lesz versenyképes más célpontokkal összehasonlítva, illetve
a bevásárlóturizmus is visszaeshet a határ menti településeken.
Az éremnek tehát mindig két oldala van, a forint erősödésének és gyengülésének is ugyanúgy megvannak a maga nyertesei, vesztesei – jelezte Molnár Dániel, hozzátéve: a gazdaság egésze szempontjából ugyanakkor a legkedvezőbb kimenetel a stabil árfolyam lenne.
Egy kiszámítható árfolyampálya sokkal inkább segíti a gazdasági szereplőket, mivel nem torzítja a piaci folyamatokat és stabilabb működési környezetet teremt a számukra.
Erős a forint, de a választási lendület fogytán
Óriási eufória jellemezte a forint piacát a múlt héten, ám a megelőlegezett bizalom napjai meg vannak számlálva, már hétfőn is inkább a közel-keleti események uralták a kurzus alakulását. A Tisza Párt győzelme miatt bekövetkezett forinterősödés ideje a végéhez közeledik tehát, így ismét a fundamentumok lehetnek a meghatározók.
A kibontakozó energiaválság, az olaj- és földgázárak emelkedése pedig nem kedvez a magyar fizetőeszköznek, ahogy hazánk külkereskedelmi vagy épp fizetési mérlegének sem. Ezt ellensúlyozza a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája, miután Varga Mihály jegybankelnök egyelőre nem kapkod a kamatcsökkentéssel, sőt, már az iráni háború kitörése előtt is inkább óvatos hangot ütött meg.
Az infláció egyelőre márciusban is meglepően alacsony maradt,
részben talán az üzemanyagok védett árának köszönhetően is, ám vannak a drágulási ütem gyorsulása felé mutató kockázatok is, így Varga Mihály óvatossága érthető, még ha a forint erősödése segít is kordában tartani az árak emelkedését. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Tisza-kormánynak mi a szándéka az árrésstopokkal, de azok esetleges eltörlése szintén hozzájárulhat az árak emelkedéséhez, nem könnyítve meg a jegybank dolgát.
