Magyar búzaminta Kínába
A kivitel azóta lehetséges, hogy Kína ez év elején feloldotta a magyar búzaexportot akadályozó, hosszú ideje hatályban lévő növény-egészségügyi korlátozó intézkedéseket. Ez azonban csak a kiszállítások elvi lehetőségét teremtette meg, mivel azóta konkrét üzletek nem születtek. A kínai magyar nagykövetségtől származó információink szerint a magyar kereskedők tanulmányozzák az üzleti lehetőségeket. Elsősorban a nagy szállítási távolság okoz gondokat, mivel a fuvarköltség a búzaár akár 50-100 százalékát is elérheti – állapította meg Lakatos Zoltán.
A korábbi hivatalos FVM-nyilatkozatok szerint ugyanakkor hosszabb távon annak is megvan az esélye, hogy akár egymillió tonna hazai búzatöbbletet értékesítsünk évente Kínában. Magyarországon általában van terményfelesleg, de a kiszállítások növelése nem csak mennyiségi ügy. Az is kérdéses, konkrétan milyen terményekre lesz igény. A gabonaszövetség úgy tudja, most például – bizonyos tésztatermékek gyártásához – speciális minőségű (alacsony és magas fehérjetartalmú) búzát keresnek, és ezt nagy mennyiségben „normál” körülmények között is nehezen lehetne előteremteni a magyar piacon. Pillanatnyilag pedig kizárt, hogy jelentősebb tételeket lehessen eladni, mivel az élénk világpiaci kereslet mára csaknem eltüntette a 4,4 millió tonnás idei búzatermésből származó mintegy 2 milliós felesleget. Sőt a korábbi intervenciós készletek is elapadtak, ezért a malmok tavaszra búzahiánytól tartanak (VG, szeptember 27.). A nyári aratás után eleve magas, 26-30 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árak alakultak ki, a megmaradt készletekre pedig ma már 40 ezer forintos termelőiár-várakozások is vannak.
Kínában a búza importja kvótához kötött, amelynek 90 százaléka egy állami vállalat, a China National Cereals, Oil & Foodstuff Import and Export Co. birtokában van – tudtuk meg a kínai magyar nagykövetségtől. Az éves behozatali kvóta 9,6 millió tonna, de ezt még sohasem használták ki. A behozott mennyiség alapvetően az ottani terméseredményektől függ: az import két éve 6,7 millió, tavaly egymillió tonnát tett ki 92 millió, illetve 97,5 millió tonnás megtermelt mennyiség mellett. Az idén ismét 5 százalékos termeléscsökkenés lehet, ezért a behozatal szerepe újra nőhet.
A távol-keleti állam hiányzó búzaszükségletét évek óta az USA-ból, Kanadából és Ausztráliából szerzi be. Ugyanakkor észrevehető, hogy Kína az elmúlt két évben puhatolózó lépéseket tett az importlehetőségek bővítése érdekében. Markáns változás viszont eddig nem következett be: leginkább Franciaország jött szóba új exportőrként, de az onnan származó búza mennyisége is minimális volt. Egyértelmű persze, hogy Kínában a gabonaimport részben politikai kérdés – állapítja meg a nagykövetség. BGy–HL
Egyéb gabonafélék Kínába
A búza mellett jó lehetőségek nyílhatnak más, nem kvótaköteles gabonafélék kínai exportjára is. Az ázsiai országban működik ugyanis a világ legnagyobb söripara, miközben az ottani árpatermés minősége nem megfelelő.Kína ma még jelentős
kukoricaexportőrnek számít, de öt-tíz éven belül
e terményből is importra szorulhat az állatállomány növekedése és a bioüzem-anyag-gyártás fejlesztése miatt.
Kína ma még jelentős
kukoricaexportőrnek számít, de öt-tíz éven belül
e terményből is importra szorulhat az állatállomány növekedése és a bioüzem-anyag-gyártás fejlesztése miatt.-->
