MVM: lépésenként bonthatók fel a HTM-ek

Kevés feltétel adott a jövő júliusi teljes energetikai piacnyitás jogi hátteréhez, nem készült el sem az új villamosenergia-törvény (Vet.) tervezete, sem az új piaci modell hivatalos változata. Időközben a hazai árampiac több szereplője, így a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Villamos Művek (MVM), az E.On és az RWE is elkészítette saját javaslatát. Abban egyetértenek, hogy a legkényesebb kérdés a hosszú távú áramvásárlási megállapodások (HTM) sorsa. Az MVM óv ezek teljes körű és kötelező felbontásától, mert ekkor megnőnének a nagykereskedelmi árak.

A szabályozási modell, ezen belül a HTM-ek sorsa azért is fontos, mert három olyan uniós eljárás is folyik a hazai energiapiaccal kapcsolatban, amelyek kihatnak a szabályozásra is. Az egyik az állami támogatás ügye (idetartozik a HTM-ek felülvizsgálata), a másik a versenyszabályok vélelmezett megsértése, a harmadik az, hogy az Európai Bizottság szerint a hazai villamosenergia-jogszabályok néhány tekintetben nem felelnek meg az uniós irányelveknek.

Az állami tulajdonú MVM mint a hazai árampiac meghatározó cégcsoportja modelljének alapvető célja Gerse Károly, a cég törzskari vezérigazgató-helyettese szerint a lehető legalacsonyabb fogyasztói árak elérése, a nemzeti vagyon értékének megőrzése, valamint az ellátás biztonságának javítása. Ugyanakkor figyelembe kell venni a korlátozott import lehetőségét, a kötelező átvétel alá eső mintegy ezer megawatt kiserőművi kapacitást és azt, hogy bizonyos erőművek nélkül nem garantálható az ellátás biztonsága. A hosszú távú áramvásárlási szerződések portfólióját az MVM modellje szerint egyben kellene kezelni. Ekkor ugyanis megszűnne az átállási költségrendszer, újra lehetne tárgyalni vagy fel lehetne bontani a portfólió hatékonyságát rontó szerződéseket, továbbá egy 2 százalékos nyereségsapkával maximalizálni lehetne a megmaradó szerződések nyereségét. Így néhány éven belül kifuttathatók lennének a megmaradó szerződések, s megoldódna a befagyott költségek kezelése is. Az MVM szerint ekkor a 2007-es kilowattóránkénti nagykereskedelmi átlagár 14 forint lehetne. Ha viszont a teljes piacnyitás részeként teljes körűen és azonnal fel kellene számolni a HTM-eket, az ár rögtön 17 forint fölé szökne. Persze kérdéses, hogy az EU vizsgálata milyen eredményeket hoz, s hogyan viszonyul a szerződéses portfólió együttes kezeléséhez.

Azonban nem feltétlenül jelentenek a befagyott költségek befagyott kapacitásokat – hívja fel a figyelmet a GVH egy korábbi tanulmánya.

Valójában a befagyott költségek a nem hatékony kapacitásokat jelentik, ezek pedig nem a piacnyitással jelennek meg. A fogyasztók ma is fizetik e költségeket az árakban, csupán más elnevezéssel.

Éppen a verseny bevezetésével lehet befektetőket versenyképes kapacitások kiépítésére ösztönözni, s arra késztetni, hogy a beruházás üzleti kockázatait is ők viseljék.

Más szóval, a piacátalakítás nem generálja a befagyott költségeket, hanem láthatóvá teszi őket, és megakadályozza újratermelődésüket – hangsúlyozza a versenyhivatal anyaga.

Azonban nem feltétlenül jelentenek a befagyott költségek befagyott kapacitásokat – hívja fel a figyelmet a GVH egy korábbi tanulmánya.

Valójában a befagyott költségek a nem hatékony kapacitásokat jelentik, ezek pedig nem a piacnyitással jelennek meg. A fogyasztók ma is fizetik e költségeket az árakban, csupán más elnevezéssel.

Éppen a verseny bevezetésével lehet befektetőket versenyképes kapacitások kiépítésére ösztönözni, s arra késztetni, hogy a beruházás üzleti kockázatait is ők viseljék.

Más szóval, a piacátalakítás nem generálja a befagyott költségeket, hanem láthatóvá teszi őket, és megakadályozza újratermelődésüket – hangsúlyozza a versenyhivatal anyaga.-->