Sedesa: eurómilliárdos tervek

Előzetes számításaik szerint a következő években több milliárd euró értékben fektet be Magyarországon a spanyol Sedesa cégcsoport, amely zöldmezős ingatlanfejlesztés mellett a legkülönfélébb építőipari profilt, koncessziós és környezetvédelmi vállalkozásokat hozott létre fennállásának 65 éve alatt. A Magyarországon eddig kevéssé ismert társaság neve az utóbbi időben a kormányzati negyedért zajló küzdelemben bukkant fel. A Sedesa Hungária Kft. cégvezetője, Szabó Flóra azonban hangsúlyozza, hogy hazánkban tervezett beruházásaik függetlenek a központi igazgatási centrum projektjétől, amely egyébként a Nyugati pályaudvar mellett lesz a kormány döntése értelmében.

A Sedesa családi vállalkozás, és semmilyen üzleti adatot nem közöl magáról, de a súlyát jelzi, hogy vezetője tagja volt az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára Budapestre érkezett – II. János Károly király vezette – spanyol delegációnak.

Afféle belépő magyarországi üzletnek szánják szociális bérlakás programjukat, amelynek munkálatai 2007 őszén kezdődhetnek. A körülbelül 150 millió euró (37-38 milliárd forint) értékű projekt keretében ötezer alacsony költségű bérlakást építenének az ország 12-15 településén, a helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben. Elképzelésüket már eljuttatták a Miniszterelnöki Hivatalba, azt várva tőle, hogy segít megtalálni azokat a településeket, amelyek készek befogadni a fejlesztéseket. A szociális bérlakásoknak az önkormányzatok résztulajdonosai lennének az általuk rendelkezésre bocsátott építési telkek értékének arányában. A spanyolok a megtérülési ár felett minimális haszonkulccsal számolnak a 10-15 év futamidő alatt. A költségeket csökkentheti, ha sikerül elnyerniük uniós támogatást is – mondta Szabó Flóra.

A Sedesa a lakásépítésben már jelen van Budapesten. A Belvárosban egy korábbi banképületet újítanak fel úgynevezett apartmanházzá olyan vendégek számára, akik hosszabb-rövidebb ideig tartózkodnak nálunk, és igényt tartanak szállodaszerű lakhatásra, de nem kívánják megfizetni a hotelek borsos árát.

Anyacégük egyik profiljához illeszkedve a Sedesa tervez környezetvédelmi beruházásokat is, részben hazai cégekbe való befektetéssel. Szabó Flóra példaként a kommunális hulladék- és az akkumulátorfeldolgozást említette, amely az egyik legnagyobb probléma és persze óriási üzleti lehetőség is egyben.

Az ipari parki-logisztikai ágazat egyik befektetési célpontja a taszári repülőtér hasznosítása lenne, amelyen a Sedesa már régóta gondolkodik. A társaság ezt önálló cégbe szervezve szeretné megoldani, transzkontinentális közúti, vasúti és légi-közlekedési átrakodó központtá fejlesztve az egykori légibázist. Ebben a profilban figyelemmel vannak a többi „levetett” honvédségi ingatlanra is, amelyeken zöld- vagy barnamezős beruházásokat hajtanának végre.

A Sedesa a legnagyobb fejlesztéseket Észak-Csepelen képzeli el a vele szorosan együttműködésben álló Fadesával és az önkormányzattal. A spanyol befektetőknek kétmillió négyzetméter áll a rendelkezésükre, amelyen egy kisvárosnyi területet hoznának létre: 15-20 ezer lakást terveznek felhúzni, szeretnének megépíteni egy világszínvonalú kongresszusi központot, és mindezek mellé idehoznának egy európai uniós intézményt. Ennek részleteiről Szabó Flóra nem árult el bővebbet. A Magyarországon tervezett befektetések finanszírozását részben saját forrásból végezné a Sedesa, kiegészítve azt – főleg az észak-csepeli projektben – konzorciális pénzügyi finanszírozással. VG