Új források a zeneiparban

A világ vezető lemez- és zeneműkiadói egyre nagyobb súlyt helyeznek a másodlagos bevételi forrásokra. Az eladott CD-k száma az utóbbi években folyamatosan csökken. A Nielsen SoundScan adatai szerint az idén az ágazatnak ötszázalékos visszaeséssel kell számolnia; a digitális értékesítés bővül ugyan, de csökkenő ütemben. Az EMI-nál az albumértékesítés ez évben öt százalékkal esik vissza; a Warner Musicnál az utolsó lezárult üzleti évben 3 százalékkal, hárommilliárd dollárra csökkent az albumok eladásából származó bevétel, ezt azonban a digitális bevételek több mint ellensúlyozták. Az évi 75 milliárd dollárosra becsült zeneiparban mindazonáltal a következő években az optimista elemzők is legfeljebb mérsékelt ütemű bővülésre számítanak.

A visszaesés egyik oka, hogy egyre kevesebb az igazán átütő siker – csak néhány előadónak sikerül kitörnie a tizenöt perces hírnév keretei közül –, másrészt a széles körben elterjedt és többnyire illegális másolás miatt a lemezkiadók csak az első hetekben tudnak jelentős példányszámeladást elérni. A nemrégiben visszavonult Jay-Z Kingdom Come című albumából például az első héten közel 700 ezer talált gazdára – a következő hétre azonban az értékesítés már 80 százalékkal vissza is esett. Júliusban Johnny Cash posztumusz lemeze mindössze 88 ezres példányszámmal került a Bilboard eladási listájának az élére, ami 1991 – a számítógéppel támogatott eladás-nyilvántartás bevezetése – óta negatív rekordot jelent. Az új R&B-sztár, Akon CD-jéből az első héten 280 ezer fogyott, a folytatás azonban már az ágazat által megtalált új utakat mutatja: a második héten a (legális) zeneletöltéseket kínáló oldalakon – többek között az iTuneson – az album két legnagyobb slágerét 244 ezer alkalommal töltötték le, és ezeket a dalokat a következő héten közel 270 ezren vásárolták meg csengőhangnak.

A digitális letöltések adják a CD-értékesítés utáni második legfontosabb bevételi forrást. A zeneszámokat tipikusan 99 centért kínáló weboldalak forgalma folyamatosan bővül – az Egyesült Államokban az idén első ízben többet költöttek el zeneletöltésre, mint albumok vásárlására –, de a digitális letöltések száma a tavalyi 150 százalék után az idén már csupán feleakkora arányban növekszik.

A felvételek jogait megszerzett kiadók ugyanakkor más lehetőségeket is igyekeznek kihasználni. A népszerű fájlcserélő oldalakra feltett, szerzői jogi oltalom alá eső részleteket tartalmazó anyagok után az oldalak működtetőinek kell fizetniük, méghozzá nem is keveset: az esetleges viták rendezésére az Apple, amely nemrégiben vásárolta meg a legnépszerűbb vedeomegosztó oldalt, a YouTube-ot, több száz millió dollárt tett félre. Az Universal Music pedig azzal fenyegeti a Microsoftot, hogy nem bocsátja rendelkezésére katalógusát, amennyiben a szoftveróriás nem fizet számára minden eladott Zune zenelejátszó után – egy dollárt meghaladó – royaltyt. VG