Vasúti reform: csak 19 vonal szűnik meg? Egyelőre

Értesüléseink szerint az MSZP frakciója még kedden este abban maradt Kóka János gazdasági miniszterrel, hogy vasúti reform egyik legvitatottabb kérdéséről, a szárnyvonalak jövőjéről nem születik azonnali kormánydöntés – ehelyett minden érintett vasútvonalról külön tárgyalnak majd az adott régión belül.

Az Index értesülése szerint a nyáron kiszivárgott mintegy ezer kilométernyi vasútvonal megszüntetése helyett csak 479 kilométernyit szüntet meg első lépésben a MÁV. A múlt héten még a nyári ezer helyett kétezer kilométernyi vasútvonal megszüntetéséről szóltak a tudósítások. Igaz, ezeket azonnal cáfolta Kóka János. Ha az Index információi helytállóak, az 19 vonal megszüntetését jelenti.

Danks Emese kormányszóvivő kedden annyit mondott, hogy a kormány európai színvonalú, a lakossági igényeket kielégítő közösségi közlekedést kíván létrehozni, a mostani igazságtalanságok megszüntetésével. Erre példaként említette, hogy jelenleg a közlekedés nem tekinthető közösséginek, mert vannak olyan  települések, amelyekre nagyon körülményes eljutni, a vasúti és a távolsági buszmegállók távol vannak egymástól, és emiatt szinte lehetetlen az átszállás. A kormányszóvivő megjegyezte: a települések kétharmadát vasúttal nem lehet elérni, öt utas közül négy busszal utazik.

Danks Emese kitért arra is: a közlekedési eszközök elavultak, a  tarifák és a kedvezmények rendszere áttekinthetetlen, időnként  igazságtalan, a díjazás nincs összhangban a minőségi elvárásokkal. A kormány három pillérre építené a közlekedési reformot – mondta, hozzátéve: a közösségi közlekedés mindenki számára elérhető legyen, harmonizált menetrenddel és egységesített tarifarendszerrel, valamint fejlesszék a pályaudvarokat és az eszközöket.

A gazdasági tárca júliusban még csak a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) 28 veszteséges szárnyvonalán tervezte a személyszállító vonatok december eleji leállítását, ám jelenleg úgy tűnik, országosan akár kétezer kilométeren is leállhat a vasúti személyforgalom. Mindenesetre a vésztői irányítással működő Vasutas Települések Szövetsége (VTSZ) november 11-e óta annak érdekben gyűjt aláírásokat, hogy ne a szaktárca, hanem az Országgyűlés tárgyaljon a vasútvonalak jövőjéről.

A Körös-vidéki Térségi Vasút településein élők közül már több mint kétezren írták alá az íveket. A VTSZ szerint azért is a parlamentnek kellene tárgyalni a vasút jövőjéről, mert szinte folyamatosan újabb és újabb olyan tervezetek kerültek elő a szaktárcától, amelyekről hivatalosan nem egyeztettek az érintett települések vezetőivel.

Az érintett megyék közül Baranyában például két olyan szakasz van, amely a korábbi kiszivárgott elképzelések szerint megszűnne: a Komló-Godisa, illetve a Villány-Harkány-Sellye szárnyvonalak. Utóbbi számára az idegenforgalom a szakemberek szerint esélyt adhat: ha egy, a bor- illetve a termálturizmusra alapozott, vendégcsoportok szállítására alkalmas, esetleg az önkormányzatok által is támogatott járat jönne létre, feltehetően volna mód a gazdaságosabb üzemeltetésre. A Komló-Godisa vonalon korábban nem is a személyszállítás, hanem a teherforgalom jelentett megoldandó gondot: a komlói kőbánya ugyanis erre alapozta a működését.

Somogyban eredetileg a Balatonszentgyörgy-Somogyszob és a Somogyszob-Nagyatád vonal szerepelt a listán, az új verzió szerint viszont a Balatonfenyves-Somogyszentpál és a Barcs-Villány viszonylat is érintett. Igaz, az Nagyatád-Somogyszob vonal lekerült a napirendről, míg a Balatonszentgyörgy-Somogyszob viszonylat ügyében további tárgyalások várhatóak.

Ami az Alföldet illeti, az átlagos utasszám alapján Bács-Kiskun megyében a Kunszentmiklós-Tass-Dunapataj, a Kecskemét-Kiskőrös és a Kecskemét-Kiskunmajsa szárnyvonal is a forgalomszüneteltetésre javasoltak között található. Az utóbbi, 1928-ban átadott keskenynyomtávú vonal kapcsán korábban az is felmerült, hogy a napi háromról négyre emelik az ott közlekedő személyvonatok számát. A „bugaci kispöfögő” révén a vonal turisztikai jelentőséggel is bír. A Kiskőrös-Kalocsa szárnyvonalon is gyér az utasforgalom, ám fontos katonai szerepe miatt megmenekülhet a leállítástól.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke lapunknak azt mondta: remélik, hogy a szárnyvonalak többsége megmarad. Egyetért azzal, hogy nem mindegyik vonalat lehet megmenteni, de döntő többségük olyan, melyeket nem érdemes megszüntetni már csak azért sem, mert az nem lenne gazdaságos. A szervezet abban bízik, hogy a megmaradókat felújítják, és megfelelő menetrendet alakítanak ki. Lukács András szerint az érintett területeknek nagyobb beleszólásuk kell legyen az esetleges megszüntetésekbe, és a változások hatását is át kell gondolni.

Az állami támogatások fele eltűnt

A Magyar Vasúti Hivatal idei harmadik negyedéves jelentése komoly szabálytalanságokra mutat rá a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) működésében. A vasúti társaságokat felügyelő szervezet szerint a vasúttársaság egyes mellékvonalakra vonatkozó utasszám–adatai teljesen hibásak, ráadásul esetükben az állam által a személyszállításra adott összeg fele egyszerűen eltűnt.

Sem az államilag támogatott vasúti személyszállítás, sem a pályavasúti szolgáltatások költségeinek jelentős része nem igazolható, számviteli elkülönítése nem megfelelő, a MÁV pedig jelenleg nem képes törvényesen elszámolni az általa végzett közszolgáltatás költségeivel. Antal Dániel, a hivatal elnöke szerint egyes esetekben az eltűnt pénzek elérik az állami támogatások ötven százalékát.