BUX 44,034.83
+1.30%
BUMIX 3,777.58
-0.62%
CETOP20 1,851.66
+1.48%
OTP 9,290
+4.03%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,585
+2.92%
RABA 1,125
-0.88%
+4.46%
+0.32%
-0.66%
0.00%
-0.52%
+4.17%
-4.99%
0.00%
-0.95%
OTT1 149.2
0.00%
-1.77%
MOL 2,936
+1.24%
DELTA 39.15
+0.90%
ALTEO 2,760
-0.72%
0.00%
+0.91%
0.00%
0.00%
-0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.05%
+1.11%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+0.29%
+5.08%
-3.33%
0.00%
-0.77%
+5.29%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
+0.94%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
-5.84%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Adóemelés lehet az alternatívája a több biztosítós egészségügynek

Sem elméleti megfontolások alapján, sem nemzetközi tapasztalatok alapján nem bizonyítható, hogy a magyar egészségügy fő problémáira az üzleti biztosítók versenye nyújtaná a költséghatékony terápiát - mondta Orosz Éva közgazdász, egyetemi tanár az egészségbiztosítási reform témakörében tartott csütörtöki budapesti konferencián. A szakember úgy gondolja, hogy a több-biztosítós modell nincs összhangban a kórházhálózat modernizálására választott stratégiával. A fő kérdés az - folytatta -, hogy milyen szerepet kapjon a közszféra, és milyen szerepet a magánszektor az egészségügy modernizációjában.

Megjegyezte: a magyar lakosság egészségi állapota rosszabb, mint az az ország gazdasági fejlettsége alapján várható lenne, és rosszabb az egészségügyre fordított kiadások tükrében is. Orosz Éva példákat említve kifejtette: a megelőzés megtérülése kétséges a biztosító számára, nem érdekeltek a krónikus betegségek magas színvonalú menedzselésében, vagy ha egy kórház több biztosítóval szerződik, a biztosító nem érdekelt a befektetésben.

Elméleti eseteket vázolva a közgazdász feltette a kérdést: ha például 8-10 biztosító versenyez az ügyfélért, de a páciens csak ugyanabba a kórházba tud menni, akkor miben lesz verseny? Vagy ha esetleg a biztosító nem köt szerződést bizonyos ellátásokra azzal a kórházzal, amit a beteg választana, akkor hogyan fog érvényesülni a fogyasztói igény jobb kielégítése? Orosz Éva szerint mérlegelendő alternatíva lehet az adók arányának emelése az egészségügyi forrásteremtésre.

Juhos András, az Uniqa Biztosító Zrt. igazgatósági tagja, a MABISZ reformbizottságának képviselője előadásában hangsúlyozta: a biztosítók tudatában vannak a társadalmi felelősségüknek, valamint a tulajdonosokkal szembeni felelősségüknek is. Elmondta, hogy néhány éve került be a politikai közgondolkodásba az, hogy a biztosítók is részt vehetnének az egészségügy reformjában, amire hajlandóságot mutattak. Kiemelte, hogy az egészségbiztosítás jellegzetessége, hogy költségeket térít meg, nem pedig azért fizet bizonyos összeget, hogyha valaki megbetegszik.

A finanszírozási költségek csökkentését, a hatékony költségstruktúra kialakítását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak, hiszen jelenleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) a költségek igen magasak. Hangsúlyozta, hogy a több-biztosítós modellre való áttérés után is megmaradna a szolidaritási elv, hiszen a járulékok tartalma és összege társadalmi, politikai kérdés. A biztosítók az elképzelések szerint kockázatuk alapján részesednének a díjakból, ahol például magasabb az időskorúak aránya, ott többet kaphatnának.

Juhos Péter kiemelte, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetet kell elemezni, mert a külföldi példákat nem lehet automatikusan átvenni. Szólt arról, hogy a biztosítóknak komoly költségek árán ki kell építeniük rendszerüket, míg a hálapénz nem igényel befektetést. Ez akadályozza a biztosítók hatékony belépését a rendszerbe - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a több-biztosítós rendszerre való áttérés esetén az egészségügyi szolgáltatókat kötelezni kell arra, hogy kössenek szerződést minden náluk jelentkező biztosítóval. Erre azért van szükség, mert például egy körzetben monopolhelyzetet élvező kórház diszkriminálhatna a biztosítók között - mondta Juhos András.

Dózsa Csaba, a Corvinus Egyetem tanára arról beszélt, hogy az OEP-nél nagyok a tartalékok. A szervezetnél hiányoznak a korszerű menedzsmenttechnikák, elavult az információs rendszer, a szervezetnél lassú a reagálás a változásokra. Kijelentette: a jelenlegi helyzet fenntartása kockázatosabb, mint a változás. Hozzátette azonban, hogy egy új rendszert csak megfontoltan, lépésről lépésre lehet felépíteni. (MTI)

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek