Kórházügyben brutálisan lép fel a kormány, de nem rossz irányba
A Magyar Rádió Háttér című műsorában Pál Zoltán, a Generali Biztosító ügyvezető igazgatója, Mihályi Péter, az Államreform Bizottság egészségügyi munkacsoportjának vezetője, az SZDSZ több-biztosítós rendszerének kidolgozója, valamint Németh György szociológus-közgazdász beszélgetett az egészségügyben megvalósandó egy vagy több-biztosítós modellek előnyeiről és hátrányairól. A biztosítók létre is hozták az egészségügyi reformbizottságot, amely egy szakértői tanulmányt készíttetett arról a piacról, amelyre be kívánnak lépni.
A vitában elhangzott, hogy az elkészült tanulmány egyelőre csak kérdéseket vet fel, nem érveket és ellenérveket sorol.
A mai helyzet alapproblémája, hogy az Országos Egészségügyi Pénztár nem biztosító - szögezte le Mihályi Péter, aki azt is hozzátette: akár 2008 január elsején elindulhat a több-biztosítós rendszer, mert véleménye szerint a szükséges egyeztetések, jogszabályok, törvények még az idén megszülethetnek. "Az első lépés az lesz, hogy a biztosítók a hatályos törvény alapján engedélyt fognak kérni a működésre, akkor azt meg fogják kapni, nyilván a kettő között idő telik el, utána elkezdenek tagokat toborozni, megint idő fog eltelni, és egy bizonyos, a törvény által megjelölt határnapon el kell kezdeniük a szolgáltatásokat nyújtani" - nyilatkozta Mihályi.
Németh György a vitában az egybiztosítós modell mellett érvelt. Mint mondta, biztosításelméletileg egy olyan kötelező rendszer esetén, mint a magyar, nem látja indokát annak, hogy több biztosító legyen, mert nem lát járulékos hasznot. Németh mindazonáltal mindkét rendszer problémáival tisztában van. Úgy véle, ha Magyarországon több biztosító lenne, nem kardoskodna az egybiztosítós mellett, ám nem lát annyi plusz előnyt, hogy váltsunk. Szerinte rendbe lehet hozni az OEP-et is, és úgy gondolja, hogy "az egészségügyi kormányzat, bár brutálisan lép fel kórházügyben, de nem rossz irányba lép."
Pál Zoltán a beszélgetés során elmondta, hogy a több-biztosítós rendszer nem úgy működne, mint a kötelező gépjárműbiztosítás. Az állam továbbra is járulékokat szed, és utána az állam - talán egyszerűbb így fogalmazni - biztosítást vesz ettől a több-biztosítótól, tehát bizonyos fejkvóták alapján átadja ezt vagy ennek a járulékbevételnek egy részét a biztosítóknak azért, hogy ők ezek után a szolgáltatóknál a szolgáltatásokat finanszírozzák – tette hozzá Pál. (Magyar Rádió)
