Aranyra kapcsolt Lengyelország: Európa legnagyobb vásárlója lett a jegybank, jobban betárazott, mint az EKB
A lengyel jegybank az elmúlt években a világ egyik legaktívabb aranyvásárlójává vált. 2025-ben több mint 100 tonnával növelte készleteit, ami történelmi rekord az országban, és globálisan is az egyik legnagyobb éves vásárlásnak számított. A felhalmozás nem egyszeri lépés: már 2025 első hónapjaiban is csaknem 50 tonnával bővült az állomány.
A vásárlások mögött többéves stratégia áll, amely a tartalékok diverzifikálását és a pénzügyi stabilitás erősítését célozza. A lengyel jegybank ezzel a lépéssel egyértelműen kilépett a regionális keretek közül, és globális szinten is meghatározó szereplővé vált az aranypiacon.
Európai élmezőnyben: 550 tonna fölött a készlet
A készletek 2025 végére meghaladták az 550 tonnát, amivel Lengyelország a világ egyik legnagyobb aranytartalékával rendelkező országa lett. Az állomány értéke több tízmilliárd euróra rúg, és már európai összevetésben is a legnagyobb dinamikával bővülő készletnek számít.
A növekedés különösen látványos annak fényében, hogy a 2010-es évek közepén még alig haladta meg a 100 tonnát a lengyel aranytartalék. Az elmúlt évtizedben tehát több mint ötszörösére nőtt az állomány, ami ritka gyors szerkezeti átalakulást jelez a jegybanki tartalékkezelésben. Tavalyelőtt még Lengyelország devizatartalékainak 16,86 százalékát tette ki az arany. A 2025. december végi becslések 28,22 százalékra ugrottak, ami a tartalékok szerkezetében világszerte a központi bankok között az egyik leggyorsabb változást jelzi.
A legnagyobb tranzakciókat 2025 utolsó hónapjaiban hajtották végre, a fokozott piaci volatilitás és geopolitikai feszültségek időszakában.
Cél a 700 tonna
A jegybank további bővítést tervez: a cél a 700 tonnás aranytartalék elérése, amellyel Lengyelország a világ tíz legnagyobb aranytartalékával rendelkező országa közé kerülhet. Ezzel párhuzamosan az arany súlya is jelentősen nő a tartalékokon belül: néhány év alatt közel 30 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a devizatartalékok szerkezete alapjaiban változik meg, egyre nagyobb szerepet kap egy olyan eszköz, amely nem függ közvetlenül sem a dollártól, sem más vezető valutáktól.
Több arany, mint az EKB-nál
Az az információ, hogy Lengyelország jelenleg több arannyal rendelkezik, mint az Európai Központi Bank (EKB), nemcsak szimbolikus – írta még januárban az Euronews. Az EKB irányítja az euróövezet monetáris politikáját, de saját aranytartalékai viszonylag korlátozottak, és a nemesfém birtoklásának terhe főként a tagországok nemzeti bankjaira marad.
Az EKB aranytartaléka körülbelül 506,5 tonna. Ezt figyelembe véve a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) tartalékainak mérete lenyűgöző, és erősíti Lengyelország pozícióját az európai pénzügyi architektúrán. Az NBP kiterjedt aranyfelvásárlásának kritikusai azonban rámutatnak, hogy a vásárlásra szánt összeget kötvényekbe lehetne helyezni, amelyek kamatbevételt termelnének.
Geopolitikai biztosítás és pénzügyi stabilitás
A lengyel stratégia mögött egyértelműen biztonsági és geopolitikai megfontolások állnak. Az arany olyan tartalékeszköz, amely nem hordoz hitelkockázatot, és válsághelyzetben is megőrzi értékét, miközben nem függ külső pénzügyi infrastruktúrától. Az elmúlt évek geopolitikai feszültségei, különösen
- a háborús konfliktusok
- és a szankciós környezet
felértékelték az ilyen típusú eszközöket. A jegybank értelmezésében az aranytartalék növelése a gazdasági szuverenitás és a pénzügyi stabilitás egyik kulcseleme.
Magyarország is növelte aranytartalékát
A régióban Magyarország szintén jelentős aranyfelhalmozást hajtott végre az elmúlt években. A Magyar Nemzeti Bank 2024-ben 94,5 tonnáról 110 tonnára emelte aranytartalékát, amellyel nemcsak saját korábbi szintjét növelte tovább, hanem a térségben is erős pozíciót épített ki. Ezzel Magyarország megelőzte Romániát, amelynek aranykészlete 100 tonna körül alakul, és a közép-európai mezőnyben az élvonalba került.
A magyar aranytartalék növelése több lépcsőben történt az elmúlt években, és a jegybank kommunikációja szerint a cél a tartalékok stabilitásának erősítése, valamint a hosszú távú pénzügyi biztonság növelése volt. A lépések illeszkednek abba a szélesebb régiós és globális trendbe, amelyben a jegybankok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az arany szerepére a devizatartalékokon belül.
