Korszerűsíteni kell a távfűtést
Nehezíti a helyzetet, hogy a távfűtéses, általában panellakásokban lakók jövedelme sem túl magas. Tetemes a be nem fizetett díj is. Budapesten évente körülbelül 1,5 milliárd összegű tartozást hajt be a Főtáv Zrt. behajtó vállalata.
Éppen ezért több civilszervezet is a távfűtési rendszerekről való leválásának szükségességét szorgalmazza. Ez ugyanakkor jelentős beruházást, magas költségeket jelent, ezt egy társasház önállóan képtelen finanszírozni. Kormányszinten is kifejezett ellenállás van a házak rendszerről való leválásával kapcsolatban, hiszen mint ahogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakértője fogalmazott: nem támogatják a jelentős nemzeti vagyont képviselő távfűtési rendszer szétbombázását. A leválások pedig ezt jelentenék, hiszen minél többen lépnek ki a rendszerből, a maradék egyre többet fizet a szolgáltatásért, s ez akár elvezethet a végső felszámolásig is. Mint ahogy Balog Róbert, a Főtáv Zrt. osztályvezetője fogalmaz, a fővárosi távhőszolgáltató jelenleg 240 ezer lakást lát el fűtéssel. Ha 40 ezer fogyasztó felmondaná a szolgáltatást, a megmaradt 200 ezer felhasználónak kellene a 240 ezer fogyasztóra jutó költséget viselni.
Tény ugyanakkor, hogy a távfűtés kevésbé környezetszenynyező. Holyevácz Csaba, a Tigáz Zrt. üzleti kapcsolatok és mérésikülönbözet-vezetője viszont úgy látja, a társasházak egyéni gázfűtése valóban nagyobb környezeti megterhelést jelent, de az ügyfél egyedi jelleggel döntheti el, mikor használja gázkazánját fűtésre. Tehát teljes mértékben szabályozható a fűtés intenzitása, ezzel a fűtés költsége is. A távfűtéses házaknál még mindig a legnagyobb probléma a szabályozatlanságból adódik. Ezenkívül a távfűtés során a fűtőmű legtöbbször több kilométerre van az adott fűtendő épülettől, így a legjobb szigetelésnél is keletkezik hőveszteség, és ez a költségek emelkedéséhez vezet.
A kínálkozó megoldás a fűtési rendszer korszerűsítése, de ez is jelentős befektetést igényelne. A technikai beruházásokkal 25-30 százalékkal csökkenthető a lakók fűtésszámlája. Az ilyen lakások többsége ugyanis a hatvanas években szovjet házgyári technológiával épült egycsöves rendszerrel, ez azt jelenti, hogy a társasházban lévő összes radiátor egymáshoz kapcsolt rendszerben működik, így szabályozási lehetőségre nincs mód. Mindenki előtt ismert kép a fűtési időszakban hőfokszabályozás hiánya miatt nyitva lévő ablakok a panelházakban. Ma ugyan lehetőség van párologtatásmérő vagy átfolyómennyiség-mérő felszerelésére – ezek így is csak a lakások alig több mint 20 százalékában találhatók –, de igazi korszerű megoldást nem jelentenek. Kovács Bence, a Független Ökológiai Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: az igazi megoldást a társasházak önálló fűtésszabályozása jelentené, amelyet a távfűtés nem tesz lehetővé. Az energiatakarékos és környezetbarát felhasználáshoz a teljes távfűtési rendszert át kellene alakítani és felújítani. Ezt azonban egyelőre lehetetlen az összes panellakásban megoldani. A GKM közlése szerint 2000 és 2003 között 5,3 milliárd forintot különítettek el az energiatakarékossági program keretében a társasházak fűtésének korszerűsítésére. Ez a forrás azonban az utóbbi években finanszírozhatóság hiányában leállt. A távhőszolgáltatók 2007-től a környezeti és energetikai operatív program keretében ismét pályázhatnak 35 milliárd forintos költségkeretből energiatakarékossági beruházásokra. Viszont ez a pályázat kizárja a lakossági fogyasztókat, akiknek továbbra is csak a panelprogram marad. TL
