Speciális adóalap-számítás
A különadó esetében is a szokásos piaci árat kell alapul venni a kapcsolt vállalkozások adóalapjának meghatározásakor – hívja fel a figyelmet az adóhatóság egy állásfoglalásban.
A költségvetés megbomlott egyensúlyának helyreállítása érdekében tavaly szeptembertől fizetendő, az adóalap 4 százalékát kitevő különadó a társas vállalkozások esetében a társasági adóval rokon adónem, az adó alapját azonban jócskán eltérően kell kiszámítani. Mindkettő esetében a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredményből kell kiindulni, de az adóalap kiszámítása eltérő. Míg ugyanis a társasági adóról szóló törvény az adózás előtti eredmény (s végső soron az adóalap) csökkentését lehetővé teszi például az elhatárolt veszteséggel vagy az értékcsökkenés meghatározott mértékével, addig a különadó alapjának meghatározása esetében ilyen korrekciós tételeket nem találunk. Mindez tehát azt jelenti, hogy a különadó alapjának meghatározására – bár az szintén az adózás előtti eredményből indul ki – speciális szabályok vonatkoznak.
Nem következik azonban ebből az, hogy ne kellene alkalmazni a szokásos piaci ár elvét a kapcsolt vállalkozások között – hívja fel a figyelmet egy nemrégiben közzétett adóhatósági állásfoglalás. Ennek oka, hogy azt egy másik jogszabály, az adózás rendjéről szóló törvény mondja ki, mégpedig alapelvi szinten.
A hivatkozott alapelv szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. E rendelkezés természetesen nem alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. (Utóbbi alapelv azt jelenti, hogy az adott ügylet körülményei indokolhatják a szokásos piaci ártól való eltérést.)
A kapcsolt vállalkozások fogalmát szintén az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg: idetartozik az adózó által vagy az adózóban más által gyakorolt többségi befolyás, illetve az adózó és egy másik vállalkozás, ha egy harmadik személy mindkettejükben többségi befolyással rendelkezik. A többségi befolyás megállapítható akkor is, ha a befolyással rendelkező jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok kinevezésére vagy leváltására, s e szempontból a közeli hozzátartozók részesedéseit egybe kell számítani.
Azok a vállalkozások tehát, amelyek az iméntiek szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, a különadó alkalmazása során is jobban járnak, ha az adózás előtti eredmény meghatározásakor az egymás közötti ügyletekben a szokásos piaci árat alkalmazzák. Ellenkező esetben számítaniuk kell arra, hogy egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság az adóalapot a bevallottnál magasabb összegben állapítja meg.
