Fejlesztések Koperben

Kiemelten számít a magyar partnerekre, illetve beruházásokra a szlovéniai koperi kikötő – jelentette ki Robert Časar, a kikötő elnöke –, elsősorban az Olaszország és Szlovénia határán lévő Sezanában épülő logisztikai központ létrehozásában. Az összesen 90 hektáron elterülő komplexum raktározási és elosztási célokat szolgál majd, ahol a kamionokról vasútra történő átrakodást is végzik. A következő hét évben – a logisztikai központtal együtt – a kikötő fejlesztésére több mint 450 millió eurót fordítanak.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt Magyarország szerepe a Luka Koper kikötővállalat forgalmában: míg 2005-ben hazánk negyedik legjelentősebb kereskedelmi kikötője volt Koper, tavaly Hamburg után a második legnagyobb forgalmat bonyolították ott a hazai cégek. Ebben az évben rekordmennyiségű magyar áru fordult meg a szlovéniai kikötőben: a 14 millió tonnás összforgalomból összesen 1132 ezer tonna, ez 45 százalékos emelkedés 2005-höz képest. A kikötőben összesen 57 ezer magyar érdekeltségű TEU konténert rakodtak át. Ez adta a forgalom 49 százalékát, emellett számottevő mennyiséget (46 százalékot) képviselt a gabona, valamint a szójaliszt, a gépjárművek tranzitja 4-5 százalék volt.

Robert Časar szerint a kikötő iránt mutatkozó növekvő magyar érdeklődés a kedvező ár-teljesítmény aránynak, a megnövelt kapacitásoknak, a szállítási útvonal minőségének, valamint a szolgáltatások magas színvonalának köszönhető. Az elnök úgy véli, az utóbbi évek szlovén–magyar kereskedelmi partnerségének felértékelődése azt mutatja, hogy Koper szolgáltatásai egyre jobbak, így a hamburgi kikötő csupán a kiemelkedő vasúti öszszeköttetés miatt előzi meg.

A kikötő tranzitáru-forgalmában már most is számos hazai cég vesz részt: gabona- és szójalisztszállítás terén a Glencore Grain Hungary Kft., autószállításban főleg a Suzuki, illetve több hazai hajózási és logisztikai társaság, mint például a Masped Schenker vagy a Mahart Container Center.

Magyarországról – elsősorban Budapestről – a szállítmányok 80 százaléka vasúton jut el Szlovéniába, ez azért is előnyös, mert az áru ily módon való szállítását az Európai Unió is támogatja. Többek között részben a Marco Polo-programon belül, illetve egyéb modernizációs pályázatokkal, valamint társfinanszírozással. Robert Časar hozzátette: a magyar vasútnak az európai átlaghoz képest kedvezőbb adottságai vannak, így a szállítás gyors és akadálymentes. Szlovéniában a kormány ez évben kezdi meg a vasút modernizációját, illetve év végére befejezi a Rédics–Lendva közötti autópálya-szakaszt, amelyet a tervek szerint jövőre egészen Mariborig kiépítenek.