Holnap hozzák nyilvánosságra a 2016-os vagy 2020-as hazai rendezésű nyári olimpia megvalósíthatósági tanulmányát. A dokumentum – amelyet a Budapesti Olimpiai Mozgalom megbízásából a PricewaterhouseCoopers készített – egy korábbi, 2002-es tanulmány aktualizálása, amely még a 2012-es nyári játékok kivitelezhetőségét vizsgálta.
A 2002-es tanulmány végkövetkeztetése az volt, hogy – a jelenlegi gyakorlattal nem, de egyedi törvényi háttérrel, a kapacitások biztosításával és hatékony szervezéssel – a budapesti olimpia műszakilag és gazdaságilag megvalósítható. Ám azóta a környezet és a közhangulat is változott. (Akkor a felkészülés nagy részére még évi 4,5 százalék körüli GDP-növekedéssel számoltak. Ez az idén csak 2,2 százalék lesz. )
A megvalósítás tíz esztendőn keresztül évi 72 milliárd forintos többletkiadást jelentene, és 0,36 százalékponttal dobná meg a GDP-arányos költségvetési hiányt, de a büdzsé szerkezetének átalakítása nélkül az olimpiai felkészülés két évvel is kitolhatja a hiány maastrichti kritériumoknak megfelelő leszorítását. Ráadásul a készülődést kilenc évvel a játékok előtt meg kellene kezdeni. E korábbi megállapítások alapján egy 2016-os hazai olimpia megrendezésnek igen csekély az esélye. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.