Trump ázsiai körútja: Peking ritkaföldfémfegyverét próbálja hatástalanítani Washington, vajon sikerrel jár?
Washington lépései egyértelműen arra a helyzetre reagálnak, hogy Peking a ritkaföldfémek feldolgozásának szinte teljes globális piacát uralja, ami hatalmas stratégiai előnyt és zsarolási potenciált ad a kezébe az Amerikával folytatott kereskedelmi háborúban. Ezek az anyagok elengedhetetlen alkatrészei a csúcstechnológiás termékeknek, az elektromos autóktól az okostelefonokig. A kínai exportkorlátozások az elmúlt időszakban már éreztették hatásukat, ellátási zavarokat okozva, és ismételten rávilágítottak a globális ellátási láncok sebezhetőségére – írja a BBC a Trump ázsiai körútjáról szóló cikkében.
Trump tervekkel és gondos előkészítés után érkezett
Az amerikai elnök ázsiai körútja előtt már megkötött Ausztráliával egy 8,5 milliárd dolláros ipari együttműködési és beruházási megállapodást, amelynek célja a Kínán kívüli feldolgozó kapacitások kiépítése. A mostani útján folytatódott a szövetségépítés. A Japánnal kötött egyezmény a kétoldalú ellátás és termelés fellendítését, összehangolt beruházásokat, a készletek közös felhalmozását, valamint egy, az ellátási sokkok kezelésére hivatott gyors reagálású csoport felállítását is tartalmazza.
Az ázsiai körút egyik legfontosabb állomásaként Donald Trump Tokióban találkozott Takaicsi Szanae új japán miniszterelnökkel, és a két vezető aláírt egy, a kereskedelemről és a kritikus ásványkincsekről szóló dokumentumot. A Japán Vasladyvel való találkozás beszámolók szerint emelkedett hangulatban telt. Trump dicsérte Takaicsi azon tervét, hogy felgyorsítja a japán védelmi kiadások növelését.
Bármikor, ha bármilyen kérdésük, kétségük, kívánságuk van, bármilyen szívességre van szükségük, bármit megtehetek, hogy segítsek Japánnak, ott leszünk. A legerősebb szintű szövetségesek vagyunk
– jelentette ki.
A találkozón mindkét fél a jó kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. Trump optimistán nyilatkozott a kereskedelmi viták lezárásáról, míg Takaicsi bejelentette, hogy az elnököt Nobel-békedíjra fogja jelölni diplomáciai erőfeszítéseiért. A gesztusokat „Japán visszatért” feliratú, aláírt golfsapkák és a meggyilkolt Abe Sinzó volt miniszterelnök golfütőjének átadása is színesítette. A találkozón aláírt dokumentumok ugyanakkor kevés konkrétumot tartalmaztak: a kereskedelmi egyezmény a Takaicsi elődjének idején született megállapodás elemeit formalizálta, amely egy 550 milliárd dolláros japán befektetési alapot is tartalmaz amerikai projektekre. A kritikus ásványkincsekről szóló paktum pedig általános ígéreteket fogalmaz meg az engedélyezés, finanszírozás és feltérképezés összehangolásáról.
A délkelet-ázsiai országokkal – Malajziával, Thaifölddel, Vietnámmal és Kambodzsával – kötött megállapodások részleteit kevésbé dolgozták ki. Ezek a keretegyezmények elsősorban arról szólnak, hogy növelik az Egyesült Államok hozzáférését a helyi forrásokhoz, a kínai cégekkel szemben előnyben részesítik az amerikai vevőket, és ígéretet tesznek arra, hogy nem akadályozzák a szállítmányokat az USA felé. Fontos azonban, hogy a malajziai és a thaiföldi megállapodás is egyelőre nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat, amelynek jövője a helyi politikai változások függvénye lehet.
Szakértők szerint a Kínán kívüli ellátási láncok kiépítése komoly akadályokba ütközik. Patrick Schroder, a Chatham House kutatója szerint új bányák, finomítók és feldolgozó üzemek építése Ausztráliában, az Egyesült Államokban vagy Európában sokkal magasabb tőkeköltségekkel, szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal, valamint drágább munkaerővel és energiával jár, mint Kínában.
Továbbá a ritkaföldfémek bányászata és feldolgozása egyaránt rendkívül környezetszennyező folyamat, amely radioaktív melléktermékeket is termel. Kína ebből a szempontból eddig kevésbé volt szigorú, ami szintén hozzájárult a piaci dominancia eléréséhez. A világ legnagyobb Kínán kívüli ritkaföldfém-beszállítója, az ausztrál Lynas cég malajziai finomítójának engedélyeztetési nehézségei jól mutatják, hogy más országok sokszor csak vonakodva hajlandók befogadni ezt a szennyező iparágat.
A mostani megállapodásokkal Trump egyértelműen erősebb pozícióból kezdheti meg a csütörtöki, sorsdöntő tárgyalásokat Hszi Csin-pinggel.
Egy tény azonban továbbra sem változott: Kína még mindig a globális ritkaföldfém-feldolgozás mintegy 70 százalékát ellenőrzi.
Az Ázsiában kötött megállapodások rövid összegzése:
- Japán: stratégiai partnerség ritkaföldfémekre, amely közös beruházásokat és az ellátási láncok biztosítását célozza
- Ausztrália: 8,5 milliárd dolláros beruházási megállapodás a Kínán kívüli ritkaföldfém-feldolgozó kapacitások kiépítésére
- Malajzia: nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat a ritkaföldfémekhez való amerikai hozzáférés növeléséről
- Thaiföld: nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat a ritkaföldfémekhez való amerikai hozzáférés növeléséről
- Vietnám: kereskedelmi keretmegállapodás a ritkaföldfémexportról, az amerikai vevők előnyben részesítéséről
- Kambodzsa: kereskedelmi keretmegállapodás a ritkaföldfémexportról, az amerikai vevők előnyben részesítéséről
- Kína: tárgyalások egy átmeneti stabilizációs keretrendszerről, amely biztosítaná a minimális ritkaföldfém-ellátást az USA számára
Az évek alatt dominanciává erősödött hátrány ledolgozása hatalmas tőkét, szigorú környezetvédelmi szabályozást és magas szintű technikai szakértelmet igényel. Egyetlen feldolgozóüzem felépítése a tervezéstől a teljes termelésig évekbe telhet. Az ellátási láncok diverzifikálása tehát megkezdődött, de a Peking hegemóniájának megtöréséhez vezető út még hosszú és bonyolult.
Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozásának várható menetéről itt írtunk korábban.
A kiemelt képen Donald Trump amerikai elnök és Takaicsi Szanae japán miniszterelnök kezet fognak az aláírási ceremónián a tokiói Akaszaka palotában 2025. október 28-án / Fotó: Mark Schiefelbein / AP
