Semmi sem szent: Magyar Péter tanácsadói már a 3 százalékos hitelt is támadják, a devizahiteleket védik
Surányi György korábbi jegybankelnök, jelenlegi Tisza-tanácsadó megdöbbentő módon azt kritizálta, hogy a hiteligénylőknek nem kell viselniük az árfolyamkockázatot, hanem végig kiszámítható, egyenletes törlesztőrészletet fizethetnek. Surányi tehát amellett érvel, hogy állam helyett az emberek fizessék az árfolyamkockázatot, ahogy az történt a devizahitelek idején is – írja az Ellenpont.
Ez óriási teher a költségvetésnek
– tette hozzá Surányi, aki ezek szerint ezt a terhet a hiteligénylőkkel fizettetné meg.
De nem ő az egyetlen Tisza környéki közgazdász és volt jegybankelnök, aki támadta a fix 3 százalékos hitelt.
Bod Péter Ákos szintén az emberekre hárítaná át az árfolyamkockázatot, az szerinte egy inflációs hullám esetén ugyanis túl nagy terhet róna az államháztartásra.
Hogy mi történne a családokkal ugyanebben az esetben, arról már nem tesz említést.
Bod Péter Ákos véleménye tulajdonképpen megegyezik a Tisza Párt másik tanácsadójának, Surányi Györgynek azzal a kritikájával, miszerint egy inflációs sokk esetén az államháztartásnak kihívást jelentene a fix kamat és a piaci kamatlábak közti különbség kitermelése.
Nem meglepő, hogy mindketten az inflációs sokkot emlegetik mint kockázatot, hiszen nekik első kézből van tapasztalatuk ilyesmivel: emlékezetes, hogy éppen kettejük jegybankelnöksége alatt, a 90-es évek derekán tapasztalt történelmi inflációs sokkot Magyarország.
Nincs új a nap alatt: felsejlett a devizahitel réme
A két tiszás tanácsadó inkább a lakosságot megnyomorító devizahitelekben, pontosabban azok módszertanában hisz. Szerintük az emberekkel volt a baj, nem a bankokkal és a Gyurcsány-kormánnyal.
Sem a bank, sem a hitelfelvevő nem láthatja előre a devizapiac hullámzását, ezért mindkét oldalnak óvatosabban kellett volna eljárnia
– jelentette ki Surányi György.
Bod Péter Ákos ennél is egyértelműbben állt ki a devizahitelezés mellett. „Ha megtakarítóként államilag engedélyezett az árfolyamkockázat vállalása, akkor – alkalmas ügyfélkörben – a hitelfelvevőt sem kell ügyefogyottnak nézni” – hangsúlyozta.
A közgazdász szerint a fő probléma az volt, hogy a szabályozói és politikai környezet nem készült fel az árfolyam-ingadozások kockázataira.
Mindebből világosan látszik, hogy a Tisza nem helyesli az olcsó, kormány által támogatott hiteleket, így – hatalomra kerülése esetén – minden esély megvan arra, hogy ezeket a programokat eltöröljék.
