Állás a versenytársnál
A munkáltató jogos gazdasági érdekének sérelme akkor is megvalósulhat, ha a munkavállaló olyan gazdasági társaságnál helyezkedik el, amely azonos jellegű, de eltérő típusú terméket forgalmaz – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság a következő jogvitában.
Az ügy felperese nem egészen fél esztendőt dolgozott orvoslátogatóként az alperes cégnél. Munkaviszonya vita nélkül, közös megegyezéssel szűnt meg. Azért fordult bírósághoz, mert úgy vélekedett, hogy munkáltatója méltánytalanul járt el vele szemben. Megítélése szerint adós maradt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeggel. A cég viszont azzal érvelt, hogy volt alkalmazottja egyáltalán nem jogosult a követelt összegre, mivel – miután elváltak útjaik – versenytársnak minősülő munkáltatónál helyezkedett el, mégpedig alig néhány napon belül.
A munkaügyi bíróság megállapította: a felek a munkaszerződésben rögzítették, hogy a munkaviszony bármely okból történő megszűnése után a felperes egy teljes esztendeig nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan vállalkozásnál, amely az alperesnek versenytársat jelenthet. Ezt ellensúlyozandó, a felperesnek hathavi átlagkereset jár, ezt az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A felperes – nem sokkal munkaviszonyának megszűnte után – szintén egy gyógyszerforgalmazással foglalkozó cégnél, ugyancsak orvoslátogatóként helyezkedett el. Ezzel volt munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértette, így nem követelhette jogszerűen a szerződésben kikötött összeget – mondta ki a munkaügyi bíróság.
A felperes fellebbezett, de sikertelenül. A másodfokú ítélkező fórum is elutasította keresetét. Ekkor az LB-től kért felülvizsgálatot. Ismét azzal érvelt, hogy volt munkáltatója késedelembe esett a szerződésben kikötött összeg kifizetésével. Azt ugyanis – vélekedett – akkor is meg kellett volna kapnia az utolsó munkában töltött napon, ha az alperesi megítélés szerint versenytársnál helyezkedett el. Egyébként pedig nem sértette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, mert a két cég TEÁOR szerinti tevékenységi körének egyezése önmagában nem jelenthet versenytilalomba ütközést – hangsúlyozta. Beadványában hivatkozott az LB egyik eseti döntésére is.
Az LB azonban ezt másként látta. A tényállás alapján rámutatott: a hosszabb ideje kialakult bírói gyakorlat szerint a jogos gazdasági érdek sérelmet szenved akkor is, ha a munkavállaló olyan vállalatnál helyezkedik el, amely azonos jellegű, de eltérő típusú termékeket forgalmaz. A felperes gyógyszergyártó, azaz konkurens céghez szegődött, ezért nem tarthat igényt a szerződésben megjelölt összegre – hangsúlyozta az LB. Rámutatott arra is, hogy a hivatkozott eseti döntés nem lehet irányadó az adott perben, mivel a szerződési kikötések abban és a perbeli esetben is mások voltak. Így elutasította a kérelmet. KK
