Eho kellemetlen meglepetéssel

Sok ezer embert érhet kellemetlen meglepetésként, hogy a személyijövedelemadó-bevallásban még tetemes összegű egyéni egészségügyi hozzájárulást is be kell vallania, illetve legkésőbb május 21-ig megfizetni. Mégpedig azért, mert a magánszemélyeket érintő, tavaly bevezetett 4 százalékos egyéni egészségügyi hozzájárulást is most kell megfizetni, ha a kifizető nem vonta azt le 2006-ban. Annak érdekében, hogy a magánszemély ezen adókötelezettségének eleget tudjon tenni, rendelkeznie kell olyan igazolással, hogy mennyi egészségbiztosítási járulékot fizetett utána a foglalkoztató, mennyi volt a jövedelmét terhelő adó és az egészségügyi hozzájárulás összege. Mindezek miatt az APEH figyelmeztette a foglalkoztatókat, kifizetőket, ha még nem küldték meg a magánszemélyeknek a személyijövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges igazolásokat, azt minél hamarabb tegyék meg.

A magánszemélyt akkor terheli a 4 százalékos ehofizetési kötelezettség, ha tavaly a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint az általa esetleg fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék együttes összege nem érte el a 400 ezer forintot. Ebben az esetben is csak akkor kell ehót fizetnie, ha a törvényben meghatározott jövedelmet szerzett. Így például, ha valaki bérbeadásból 2 millió forint jövedelemre tett szert, akkor 80 ezer forint eho megfizetésére kötelezett, feltéve ha a kifizető csak 220 ezer forint járulékot vont le tőle a bruttó 2 millió forint éves jövedelme után. Ha azonban a magánszemélynek bruttó 4 millió forint volt az éves jövedelme, amely után a kifizető 440 ezer forint járulékot levont, akkor már nem kell a bérbeadás után megfizetni a 80 ezer forintot. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után csak akkor kell ehót fizetni, ha ennek összege az egymillió forintot meghaladja, azonban nemcsak az egymillió forint feletti részre, hanem a teljes összegre. Érdekesség egyébként, hogy ezzel kapcsolatban év közben változott meg a pénzügyi kormányzat álláspontja. A Pénzügyminisztérium és az APEH szakértőinek közreműködésével készült HVG – Társadalombiztosítás 2006 című kiadványában még azt hangsúlyozzák, hogy például 3 millió forint ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetén csak az egymillió forint fölötti rész az eho alapja, ugyanakkor ugyanezen kiadó Adó/Tb című, 2006 júliusában kiadott különszámában már az első forinttól számítják az ehót, miközben a törvényben egyetlen betű sem változott (tekintve, hogy visszamenőleg nem tehetik kedvezőtlenné a törvényeket.) Az APEH honlapján egyébként tavaly november 7-én elhelyezett tájékoztató szerint is az első forinttól kell számítani az ehót, miközben még év elején – több adószakértő kérdésére – is ezzel ellentétes véleményt adtak.

A kifizetőnek 2006-ban a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta kellett megállapítani, levonni, s a jövedelem kifizetését követő hónap 12-éig megfizetni. Előfordulhatott azonban, hogy a kifizető ezt nem tette meg. Ilyen eset például az, ha a magánszemély nyilatkozott a kifizetőnek, hogy a foglalkoztatója által fizetett egészségbiztosítási járulék összege év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha azonban most kiderült, hogy mégsem érte el 2006-ban a 400 ezer forintot az egészségbiztosítási járulék összege, akkor a magánszemélynek a százalékos ehót 6 százalékkal növelten kell az szja-bevallásban bevallani, s ugyancsak május 21-éig megfizetni.

A törvényben előírtnál kevesebb egészségbiztosítási járulékot fizetők számára kellemetlen hír, hogy ez év január elsejétől a magánszemély ehofizetési kötelezettsége 4 százalékról 14-re, a hozzájárulás-fizetési felső határ pedig 400 ezer forintról 450 ezerre nőtt. VI