Érdemes-e béren kívüli juttatást adni az adóemelés után?

A munkáltató számára a juttatásoknak az a legnagyobb előnyük, hogy olcsóbbak, mint a munkabér, azaz ugyanazon bruttó összegeket alapul véve kevesebb közterhet (adót + járulékokat) kell fizetni utánuk, mint a munkabér után. Épp ezért azonban – nettóban számítva – a munkavállaló is többet kap kézhez, mintha ugyanazt a bruttó összeget munkabérként kellene leadóznia. Jelen esetben tehát a munkáltató és a munkavállaló anyagi érdekei azonosak.
A mostani gazdasági helyzetben a vállalkozásokat sújtó magas adóterhek miatt számos cég a béremelések helyett – vagy azok részeként – egyre nagyobb összegű juttatásokat nyújt a dolgozóinak.

A dolgozó szempontjából…
Melyik juttatást válasszuk?
A juttatások egyik kézzelfogható előnye, hogy általuk több pénzt vihet haza a dolgozó, mint ha ugyanezt az összeget munkabér jelleggel adózná le. Cserébe azonban tudomásul kell venni, hogy az adott juttatás felhasználási lehetősége korlátozottabb a készpénzénél.
Vegyük sorra, hogy a legnépszerűbb választható juttatásokat mire lehet elkölteni:
• étkezési utalvány – amely a fogyasztásra kész élelmiszer élelmiszerboltban, szupermarketben történő vásárlására szolgál, adómentes havi értéke 5 000 Ft;
• melegétel-utalvány – étteremben, gyorsétteremben, pizzériában melegétel fogyasztására, továbbá a házhoz szállított étel vásárlására alkalmazható, 10 000 Ft/hó értékben;
• ajándékutalvány – az utalványon feltüntetett kategóriákban ( pl. szépségápolási, sport-, vegyi áru vagy ruházati) évente 3 alkalommal 6 550 Ft értékben adható adómentesen ;
• beiskolázási utalvány – tanévkezdési költségekre, tankönyv, taneszköz vagy ruházat vásárlására, idén már 20 000 Ft/gyermek/év járhat az általános-, vagy középiskolás gyermekkel rendelkező munkavállalónak. A juttatást - ha a munkáltató adja – mindkét szülő igénybe veheti;
• internet utalvány – az otthoni internetköltségek: szerelési költség, belépési-, havi előfizetési díjak, a fel- és letöltési korlátokon felüli forgalmi díjak kifizetésére igénybe vehető utalvány, adómentes értékét csak a béren kívüli juttatásokra vonatkozó éves 400 000 Ft-os keret limitálja;
• kultúra utalvány – a közművelődési intézményekbe szóló belépőjegy, bérlet, színházjegy, operabérlet vásárlására vagy könyvtári tagsági díjra használható utalvány, szintén havi limit nélkül adómentes, de a 400 000 Ft-os éves keret itt is mérvadó;
• egészségpénztári juttatás – egészségügyi célú termékekre és szolgáltatásokra, például gyógyszerre, szemüvegre, kontaktlencsére, fogorvosi és más orvosi ellátásokra, gyógykezelésekre fordítható, ennek értéke jelentősen lecsökkent a tavalyi évben adható havi értékhez képest: jelenleg adómentesen adható 13 100 Ft/hó. (Itt további megkötést is bevezetett a Szabályozó, miszerint az egészségpénztári és az önkéntes önsegélyező pénztári támogatás havi szinten együtt nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 20%-át);
• önkéntes nyugdíjpénztári juttatás – olyan nyugdíjcélú megtakarításra, amelyet nyugdíjasként egy összegben, illetve havi járadékként lehet majd felvenni, új szabályozás: a mindenkori minimálbér 50%-áig nyújtható adómentes támogatásként;
• üdülési csekk – az üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, valamint a szabadidősport-szolgáltatásokra használható csekk felhasználási területe egyre bővül;
• helyi utazási bérlet – a munkába járás költségeinek a fedezésére, ilyen például a BKV-bérlet.

Érdemes olyan juttatásokat választani, amelyekre amúgy is szükség lenne, így a célzott felhasználási lehetőség nem lesz valódi korlát. A cafeteria-juttatásoknak (cafeteria: munkáltató által meghatározott juttatási keret, amelyen belül a munkavállaló szabadon választhat a számára fontos juttatási elemek közül) egyébként pontosan az a lényege, hogy míg a bevezetésük előtt bizonyos javakat a fizetésből vagy a munkabérből kivett (kész)pénzzel kellett megvásárolni, „cafeteriásként” e javakat azon utalványokkal lehet ellentételezni, amelyeket mintegy „fizetési pluszként” kapnak az alkalmazottak a cafeteria-rendszerben megjelölt termékekre.
Ha arról van szó, hogy a régi és az új munkahely között kell döntenie a dolgozóknak, akkor a számoláshoz, segítségképpen, hozunk egy példát. Feltételezzük, hogy az új munkahelyen létezik cafeteria-rendszer, amelynek kerete 180 000 forint évente. (Itt megjegyzendő, hogy Magyarországon jelenleg szokásosan ennyi a cafeteria-keret.) Cafeterián kívül pedig a cégnél alanyi jogon mindenki kap évente 3 × 6 550 Ft = 19 650 forint értékű ajándékutalványt. Ez összesen évi 199 650 forintos nettó pluszjövedelmet jelent az alkalmazott számára. Durva becsléssel ez annyit tesz, hogy a havi nettó készpénzhez nyugodtan hozzá lehet adni 16-17 000 forintot, vagy bruttó munkabérben számolva ennek körülbelül a másfélszeresét, és ez lesz a teljes havi kereset.

A munkáltató szempontjából…
Mennyi az annyi?
Végezetül kanyarodjunk vissza a címben feltett kérdésre: érdemes-e béren kívüli juttatást nyújtani az adóemelés után is. Az előbbiekben tisztáztuk, hogy az alkalmazottaknak mindenképpen megéri, főleg, ha a választás szabadsága is érvényesíthető a cafeteria rendszer révén. De tényleg megéri-e a munkáltatóknak is, ha adják a fent felsorolt béren kívüli juttatási elemek valamelyikét?

A munkáltatóknak 2006. szeptember 1-jétől 44 % személyi jövedelemadó helyett 54 % százalék adót kell fizetniük a béren kívüli juttatások után. A juttatásokat továbbá 29 % társadalombiztosítási járulék és 3 százalék munkavállalói járulék is terheli.

A tavaly szeptember. 1-től érvénybe lépő adóemelések, ill. a 2007-től bevezetett vállalkozásokat sújtó plusz adóterhek ellenére nem kell tartani attól, hogy a változások nyomán a cégek csökkentenék a cafeteria-rendszerek kiépítését, vagy akár az azon belül felhasználható havi keretet. Sőt, elmondhatjuk, hogy felmérésekkel bizonyított tény, Magyarországon egyre növekszik a céges szándék, a cafeteria-rendszerek kiépítésére. Az adóemelések, habár összességében negatívan érintik a vállalkozásokat, a cafeteria területén ösztönzően hatnak. A természetbeni juttatásokhoz - mégha esetleg adókötelesek is - ugyanis még mindig jóval kedvezőbb adóteher kapcsolódik (főleg az átlag feletti jövedelműek esetében), mint a bér formájában kifizetett jövedelemhez.

Az igazság ugyan az, hogy az új szabályok miatt a természetbeni juttatással összefüggő munkáltatói közterhek már meg is haladják a juttatás értékét. Ha 1 000 forinttal számolunk, ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak ekkora összegű juttatás 1 017 forintjába kerül, vagyis az összes kiadása 2 017 forint. A fajlagos költségek növekedése nyilván elgondolkodtatja az érintetteket: vajon érdemes-e természetbeni juttatást adni, vagy olcsóbb a pénzbeli kifizetés. A döntéshez azonban nem elegendő a természetbeni juttatások közterheit ismerni, ezt össze kell hasonlítani a jövedelmeket terhelő munkavállalói és munkáltatói befizetésekkel is. A különböző adósávokba tartozó fizetések eltérő kiadásokkal járnak.
Az alacsonyabb, azaz 18 százalékos szja-kulccsal adózók tekintetében a cégköltség megközelítően azonos, a magas jövedelmű, 36 százalékos szja-t fizetőknél azonban munkaadói szempontból már egyértelműen megéri még az adóköteles természetbeni juttatás is.

Az piacvezető utalványforgalmazó, az Accor Services szerint, az adóváltozások igazi nagy nyertese a melegétel utalvány lehet, hiszen ennek az adómentes határa a hidegétel-utalvány kétszerese. Az alábbi táblázatban látható a munkáltató megtakarítása, a maximális adómentes értékkel, 10 000 Ft-tal és 36%-os átlagos SZJA kulccsal számolva, 35 % -os költség megtakarítás érhető el a bérben történő kifizetéshez képest.