IHT: Gázvezeték dolgában pragmatikus a MOL

Az orosz-ukrán gázár-vitát követően a Gazprom orosz gázipari monopólium az európai megrendelők zavarmentes ellátásának biztosítására kezdeményezte a Kék Áramlat gázvezeték meghosszabbítását Magyarországon keresztül, amihez saját érdekekeinek megfelelő pragmatikus megközelítéssel viszonyul a MOL - vélekedett csütörtöki elemzésében az International Herald Tribune című napilap.

A Párizsban megjelenő angol nyelvű újság emlékeztet: a tavalyi ukrán-orosz gázár-vita alatt a MOL, Magyarország legnagyobb olaj- és gázipari cége - amely Közép-Európa egyik legjelentősebb energiatársasága - elsősorban a magyar háztartások gázszükségleteinek kielégítése miatt nyugtalankodott. A vita rontott Oroszország hírnevén, amely addig Európa megbízható gázellátója volt. Ezért döntött úgy a Gazprom, hogy az Ukrajnától való függőségének csökkentésére új tranzit útvonalakat keres az orosz gáznak Európa felé.

A vita ugyanakkor Gyurcsány Ferencet, a magyar kormány szocialista vezetőjét országa energiastratégiájának újragondolására késztette. Magyarország gázellátásnak több mint 85 százaléka ugyanis Oroszországból érkezik, és a háztartások 90 százaléka földgázt használ - mutat rá a lap.

Az IHT szerint a magyar kormány és a MOL a jövőbeni hiányok elkerülésére két stratégiában egyezett meg. Az első: a tárolási kapacitások növelése a Gazprom segítségével, annak ellenére, hogy Európa aggódik az energiaigényeken túli orosz befolyás növekedése miatt.

A másik stratégia: újfajta tárolási lehetőségek létrehozása azzal a szándékkal, hogy Magyarország váljon Közép-Európa központjává. Az elképzelés azért is volt ambiciózus, mert a szomszédos Ausztriának hasonló tervei vannak - jegyzi meg az IHT.

A magyar kormány stratégiai földgáztároló kifejlesztésére kiírt tenderét a MOL nyerte meg, melynek elnöke, Hernádi Zsolt, a lapnak elmondta: azért fontos a tároló, mert ha a gázvezetékben nincs gáz, akkor a MOL nem tudja a lakossági igényeket kielégíteni. Hozzátette: a Kék Áramlat vezeték meghosszabbításának - amely a Fekete-tenger alatt Törökországtól Észak-Olaszországig szállítaná a gázt - megvalósíthatósági tanulmánya már készül, és a MOL szeretne részt venni a 4 és 6 milliárd euró közé becsült vállalkozásban.

A MOL és a Gazprom abban is egyetért, hogy Oroszországnak létre kellene hoznia egy 10 milliárd köbméter kapacitású tárolót. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója úgy véli, hogy a Kék Áramlat több lehetőséget biztosítana Oroszországnak ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsa a földgáz szállítását európai piacaira.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ugyanakkor a gáztermelés és elosztás koncentrált tulajdonának a versenyre gyakorolt hatásaira hívja fel a figyelmet - hangsúlyozza az IHT. Hernádi szerint a MOL és Oroszország együttműködése a gázvezeték meghosszabbításában nem sért érdekeket, még akkor sem, ha a MOL tagja annak a konzorciumnak, amely az Európai Unió Nabucco gázvezetékének megépítésével foglalkozik. A MOL elnöke hangsúlyozza: a Nabuccóval egyetlen probléma van, mégpedig az, hogy még nem kezdődött el az építése.

Hernádi számára az IHT szerint az alapkérdés az, hogy ki fogja Magyarországot gázzal ellátni, s ezért az EU figyelmeztetése ellenére - amely túlzónak tartja az Oroszországtól való függőséget - pragmatikusan viszonyul a Gazprommal való szoros együttműködéshez. "Oroszország diverzifikálni akarja tranzitútjait, Magyarország is diverzifikálni akar. Oroszország ellátja Európát, de problémái vannak a tranzitországokkal, és ezért kezdeményezte a Kék Áramlat meghosszabbítását. Miért ne működnénk vele együtt?" (MTI Eco)