Nem rendőr a belső ellenőr
Nagyot változott a világ a belső ellenőrzés (internal audit) területén az amerikai Enron energiakereskedő vállalat 2001 végi óriáscsődje óta – állítja Bartosz Jura, a Deloitte Zrt. kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának az igazgatója. (Az Enron akkor állítólag az Arthur Andersen [AA] könyvvizsgáló céggel együttműködve tévesztette meg a részvényeseit a vállalat valódi pénzügyi helyzetét illetően. Bár az AA-t a per végén nem találták bűnösnek, a botrányba már korábban belebukott.) „A belső ellenőröknek, korábbi kifejezéssel élve revizoroknak, ma már a részvényesek érdekeit kell leginkább szem előtt tartaniuk” – állítja az igazgató.
Egyi-másik szakértő szerint országunk még gyermekcipőben jár ezen a területen. „Magyarországon egyelőre kevés az új standardok szerint dolgozó belső ellenőr, inkább csak a multinacionális vállalatoknál találkozunk ilyenekkel” – állítja Hegyes-
né Lekli Katalin, a Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. belső ellenőrzési osztályának vezetője. Hozzáteszi: bár a magyar vállalatoknál, főképpen a kicsiknél nincsenek belső ellenőrök, ez hamarosan jelentősen megváltozik, ugyanis egyre nagyobb az igény a felkészült szakemberek iránt.
Hegyesné Lekli Katalin úgy véli, hogy a modern követelményeknek megfelelő belső ellenőrzésnek két nagyon fontos feladata van. Az egyik: folyamatosan vizsgálni, hogy a cég működése megfelel-e a vállalati szabályzatok előírásainak, valamint az általános törvényi háttérnek. A másik, hogy aktívan részt kell venni a szabályzatok kialakításában, módosításában, az aktuális változásoknak megfelelően. Az előírások elavulhatnak, vagy kiderülhet róluk, hogy nem voltak megfelelőek. Bartosz Jura szerint a belső ellenőrök tevékenységének az az egyik legfontosabb célja, hogy feltérképezzék és meghatározzák a cég számára fontos működési és üzleti kockázatokat.
„Húsz évvel ezelőtt a revizorok egy lista szerint átnézték a vállalat dolgait, és ha valamit nem találtak rendben, akkor ahhoz ellenőrzési megállapítást fűztek, vagy felhívták a figyelmet arra, hogy ez vagy az nem jó. Napjainkban nemcsak az a fontos kérdés, hogy mi a baj, hanem hogy a hibát hogyan lehet kijavítani vagy elkerülni – fűzi hozzá Bartosz Jura.
Az igazgató szerint paradigmaváltás következett be a belső ellenőrzés szakmai feladataival kapcsolatban. „Korábban, ha valami rossz történt a cégnél, akkor a legfontosabb dolog a bűnbakkeresés volt” – jegyzi meg. Azonban ma már a probléma elkerülése a legfontosabb feladat, ezért alaposan átvilágítják a céget a kockázatok és kontrollok szempontjából. „Azzal kell kezdeni, hogy az ellenőrök felmérik, mennyire felkészült a vállalat a kockázatok és a problémák kivédésére, mit tesz, ha nem várt szituáció következik be, s eleget fektettünk-e be a preventív megoldásokba” – mutat rá Bartosz. „És nem utolsósorban: ha a cég nem eléggé felkészült a kockázatok és a problémák kivédésére, akkor mit kell tennünk, hogy azzá váljon?” – teszi hozzá.
Hegyesné Lekli Katalin úgy tapasztalta, hogy a nagyobb visszaéléseket vezetői szinten követik el. Ezért fontos, hogy a belső vizsgálat független legyen. „Korábban a revizorok csak azt ellenőrizték és ellenőrizhették, amire utasítást vagy felhatalmazást kaptak a vezetőktől, így alárendelt szerepük volt. Emiatt számos visszaélésre volt lehetőség. A mai belső ellenőrök mindenbe betekinthetnek, s mindenhez megjegyzést fűzhetnek” – mutat rá a vezető. A szakember úgy látja, hogy a belső ellenőrzési osztály megfelelő szintre történő emelésével és megfelelő javadalmazásával a függetlenség biztosítható. Persze a belső ellenőrök „csak” felvethetik, rámutathatnak a problémára, a tényleges változtatásokról a menedzsment dönt – fűzi hozzá.
