Digitális lesz a jövő újságja?
A jövő újságja Mathias Döpfner szerint digitális: az Axel Springer elnök-vezérigazgatója már alig várja, hogy megjelenjenek az eszközök, amelyek afféle „elektronikus papírként” átvehetik a nyomtatott lapok szerepét. A vezérigazgató úgy véli: ez a kiadók számára nem jelent feltétlenül üzleti modellváltást; meggyőződése szerint az olvasók az információkért és a szórakozásért a jövőben is hajlandók lesznek fizetni, a kiadók költségei viszont jelentősen csökkennek, hiszen nyomtatni nem kell, a digitális terjesztés pedig zökkenőmentesebb és sokkal olcsóbb lesz a hagyományosnál. Az üzleti modell szempontjából – fejtette ki – teljesen mindegy, hogy az információ papíron vagy egy digitális eszköz segítségével érkezik meg az olvasóhoz. A Financial Times Deutschlandnak adott interjújában Döpfner élesen elhatárolódott azoktól a kollégáitól, akik a nyomtatott sajtó fölött vészharangot kongatnak. A német kiadók halálfélelmükben követnek el öngyilkosságot – mondta –, ha a szerkesztőségi munkát nem tekintik a kiadói tevékenység alfájának. Ehelyett inkább a bankoktól és az autógyártóktól kellene példát venniük, amelyek a panaszkodás helyett folyamatosan dolgoznak azon, hogy az új helyzetnek megfeleljenek.
A digitalizálás egyszerűen egzisztenciális kérdés, az ágazat jövője ezen áll vagy bukik – hangsúlyozta a vezérigazgató. Az új technika úttörőivel emiatt is el kell mélyíteni a kapcsolatokat. A Google a médiatársaságok számára természetesen komoly konkurencia, de partner is lehet. Az együttműködés a szerzői jogoknál kezdődik, „és nem fejeződik be a reklámnál”. Az új típusú tartalmak miatt is szükség van arra, hogy az Axel Springer, amelynek immár önálló divíziója foglalkozik audiovizuális anyagok készítésével, a televíziós piacon is megerősítse jelenlétét. Ehhez Mathias Döpfner szerint a stratégiai együttműködés kevés, a vállalat ennek megfelelően tavaly a török Dogan TV-ben 25, a lengyel Polsatban pedig 25,1 százalékos részesedést vásárolt. A vezérigazgató természetesen jobban örült volna, ha az Axel Springer meghatározó tulajdont szerez, ez azonban egyszerűen nem volt lehetséges.
A bevételeinek nagyjából öthatodát a hazai piacon elkönyvelő Axel Springer nem csupán az elektronikus médiában kíván új piacokat meghódítani: részletes tervek készültek például egy franciaországi (tabloid) napilap bevezetéséről, ez a projekt három éven keresztül évi 120 millió eurós befektetést követelne. A vállalat 2004-ben a brit Telegraph-lapokat is megpróbálta megszerezni, a Barclay fivérek azonban többet ajánlottak. A brit napilappiacra való betörés azonban – mondja néhány év távlatából Döpfner – csupán presztízsgyőzelem lett volna.
Az Axel Springer a német médiában nemes egyszerűséggel sáskáknak nevezett kockázatitőke-társaságok példáját sem tartja elvetendőnek. A vezérigazgató szerint a cég minden potenciális akvizíciós célpontot megvizsgál, különös tekintettel a nehéz helyzetben lévő, gyökeres átalakításra szoruló társaságokra. A terjeszkedéshez a megfelelő keret rendelkezésre áll: az Axel Springer – amennyiben erre megfelelő alkalom kínálkozik – akár milliárdos akvizícióra is készen áll. Ha a ProSiebenSat.1 átvételét a német hatóságok nem hiúsítják meg, a társaság hosszú távú adóssága az EBITDA 4,6-szeresére emelkedett volna – a tavalyi 433 millió eurós eredményt figyelembe véve ez közel kétmilliárd eurós mozgásteret jelent. Az Axel Springernek 477 millió euró likvid tőke is rendelkezésére áll, ehhez hozzájárulhat a ProSiebenSat.1-beli 12 százalékos pakett esetleges eladásából befolyó összeg is. A cég erről jelenleg is tárgyal a tévétársaságban tavaly decemberben többségi tulajdont szerzett KKR–Permira párossal, a csomag sorsáról a döntésnek április 10-ig meg kell születnie.
