Rémisztő lengyel jelentés érkezett: ha Budapest Donald Tusk útját választja, hatalmas bajba kerül a költségvetés

Kijöttek az európai adatok: miközben Románia kormánya épp szétrobban a megszorítások miatt, kiderült hogy Lengyelország államháztartási hiánya majdnem elérte a románt, az adóssága pedig meg is haladta. Aki mintának tekintené a jobboldali kormányzatát szintén menesztő Magyarországon Donald Tusk miniszterelnök regnálása két teljes évének politikáját, az jobb, ha átgondolja. Ha másolnánk, nálunk költségvetési katasztrófával járna. Nem is beszélve arról, hogy a Tisza Párt eleve más pályát vizionál, mint a lengyelek, azzal, hogy az euró bevezetését célnak tűzte ki.

Az Eurostat szerdán összesítette a tagállamok jelentései alapján, miként alakult az ukrajnai háború éveiben az uniós országok költségvetési és adósságdinamikája. A lengyel, a magyar és a román számok összevetése meghökkentő tanulságokkal szolgál.

Az EU-ban jelenleg nyolc tagállam ellen van érvényben túlzottdeficit-eljárás EDP), ezek: 

• Belgium
• Franciaország
• Olaszország
• Málta
• Lengyelország
• Szlovákia
• Magyarország
• Románia

Közülük Romániában az új kormány hatalomra lépése után tavaly nyártól azonnal megszorításokra kényszerült, és a koalíció épp most omlik össze, és auz életszínvonalat sújtó lépéseket kellett tennie Szlovákiának is. 

Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország esetében a túlzottdeficit-eljárást felfüggesztették. Látszólag hasonló helyzetben vannak, valójában nagyon másban. Nézzük a számokat.

A lengyel költségvetés hiánya már majdnem ott van, mint a megszorításokban fuldokló Romániáé

A legmeghökkentőbb talán az, hogy miközben Románia még évekig megszorításokra kényszerül, a lengyel államháztartási hiány az Eurostat összesítése szerint tavaly majdnem elérte a románt. 

• A lengyelek deficitje a GDP 7,3 százalékára rúgott (a már nagyon magas 2024-es 6,4 százalékról megugorva),
• a románok a háztartások megsarcolásával 7,-re csökkentették az elképesztő 9,3 százalékos szintről. 
• Eközben Magyarországon 4,7 százalékra csökkent a hiány 5,1 százalékról.

Így esett, hogy Brüsszel ugyanúgy felfüggesztette az EDP-t a hiányát lefaragó Magyarországgal, mint a 3 százalékos uniós küszöböt sokkal erősebben és egyre jobban túllépő Lengyelországgal szemben.

Az egyik esetben az volt az ok, hogy az Európai Bizottság ajánlásaival összhangban, és ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt. 

A lengyelek esetében azonban inkább politikai volt az indok: fordult a világ, és az EU költségvetési szempontból elkezdett nagyobb toleranciát mutatni a fegyverkezésre többet fordítók iránt. Márpedig Ukrajna szomszédja és barátja, az oroszok nagy európai ellenlábasa igazán belecsapott a lovak közé: már 2024-ben a GDP több mint 4 százalékát fordították védelemre, 2025-ben már majdnem 5 százalékot. 

A lengyel adósságot nézze, aki hajlik átgondolni a magyar párhuzamot

A "varsói expressz" párhuzamát már csak azért is kedvelik sokan, mert Lengyelországban ugyanúgy egy konzervatív kormányt űzött ki a nyeregből Donald Tusk kormánya, mint Magyarországon a Tisza Párt. Ugyanazzal az ígérettel, mint Magyar Péter: hogy "visszaszerzi" az országának járó, de Brüsszelben visszatartott EU-pénzeket.

A lengyel kormányváltás már majdnem két és fél éve történt. Nézzük, mi történt a lengyel államadóssággal ezalatt. A friss Eurostat jelentésből ez is kiderül.

A GDP százalékában mért lengyel államadósság a 2023-as 49,5 százalékról 2025-re 59,7 százalékra szökött fel. Ez önmagában is egy nagyon súlyos 10 százalékpontos növekedés, hátha még összehasonlítjuk a kemény megszorításokra kényszerülő Romániával. A számokból kiderül: tavaly a lengyel adósság meghaladta az 59,3 százalékos románt, ami szintúgy 10 százalékpontot szökött fel ebben az időszakban.

Ami a lengyeleknek dagály, az minálunk cunami 

Ezen a ponton érdemes belegondolni a lengyel és a magyar gazdaság különbségeibe, különösen három dologba, majd ezt követően felmérni, érdemes-e Magyarországon mintának tekinteni a lengyel politikát.

1. A magyar gazdaság Achilles-pontjának is nevezik a magas államadósságot. Nálunk csak 1,3 százalékponttal nőtt az ukrán háború második-negyedik évében, a tavalyi  74,6 százalék azonban eleve magas a hozzánk hasonló fejlettségű országok közt (történetét érdemes tanulmányozni). A lengyelhez hasonló hiánynövekedés nem csak a bóvli státuszt jelentené a magyar államkötvények számára. A Tisza-kormány euróbevezetési tervét menten el kellene felejteni: 

2. A lengyel gazdaság sokkal erősebben növekszik, mint a régiónk. Ha segít is nekik fittyet hányni a német gazdasági szenvedés hatásainak a költekezés, még inkább segít a nagy belső piac. És az adósságot még ők sem tudják kinőni, sőt: láttuk mi történik. Az alacsonyabb növekedés mellett, amire az európai gyengélkedésnek sokkal jobban kitett magyar gazdaság képes, a lengyelnél még sokkal kevésbé költekező magyar politika is cunamit hozna. 

3. Magyar Péter bejelentette: Magyarország a következő évtizedre be tervezi vezetni az eurót. A csehek és a lengyelek nem. A románok szintén szeretnék, no de csak vágyálomként, mert nagyon messze buktak tőle. Ha nem akarunk a sorsukra jutni: nagyon erősen meg kell nézni, mit vehetünk át a lengyelektől. Az adósságunk mindkettőnél magasabb, bár erősen tempóznak az irányunkba, különösen Lengyelország.