Emelkedő járulékterhek
A nyugdíj mellett vállalkozók tavaly augusztus végéig még csak baleseti járulékot fizettek, ezt szeptember elsejétől megszüntették, s helyébe bevezették a 10 százalékos baleseti egészségügyi szolgáltatási járulékot. (Ennek alapja a vállalkozói kivét vagy a személyes közreműködésre kifizetett jövedelem.) Még a nyári törvénymódosítás döntött arról is, hogy ez a 10 százalékos járulék 2007. január elsejétől 16 százalékra növekszik. Ugyanakkor ez a szabály sem maradt sokáig hatályban, hiszen a decemberi törvénymódosítás keretében már úgy határoztak, hogy a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozások április elsejétől 16 helyett 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni. Ám e teher mégsem csökken ettől az időponttól, sőt még tovább emelkedik, hiszen ekkortól már 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is kötelesek fizetni azok, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak. Mindez egyébként azt jelenti, hogy ezen kötelezettek járulékterhe néhány hónap alatt több mint háromszorosára nőtt.
A tavalyi törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a saját jogán nyugdíjas szüneteltesse nyugellátását, ha biztosítási jogviszonyban áll. Csak 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett lerónia, ám április elsejétől már neki is meg kell fizetni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot.
A nyugdíj mellett vállalkozókéhoz hasonlóan többször változott az elmúlt időszakban a külföldön munkát vállalók járulékfizetési kötelezettsége: ezen dol-gozók januártól 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot voltak kötelesek fizetni a minimálbér után, április elsejétől ez 9 százalékra csökken.
Az utóbbi időponttól a – kormányzati becslések szerint – több százezer nem biztosított eltartott a minimálbér (65 500 forint) után 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ezen terhük alapján természetbeni egészségügyi szolgáltatásokat – például kórházi ellátást, gyógyszertámogatást – vehetnek igénybe. A járulékokat nemcsak az eltartott, hanem helyette más is fizetheti, ám ehhez szükség van az adóhatóság jóváhagyására is. Akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimálbért, azoknak meg kell keres-
niük a lakóhelyük polgármesterét, aki igazolást ad arról, hogy az érintett szociálisan rászoruló, ez azt jelenti, hogy nem kell járulékot fizetnie. (A szociálisan rászorultak után ugyanis a központi költségvetés fizeti meg a járulékot, mint ahogy a nyugdíjasok, a gyesen, a gyeden lévők, a diákok, a kiskorúak, a fogva tartottak és a hajléktalanok után is.) Ugyancsak mentesülnek április elsejétől a járulékfizetés alól azok, akiknek a munkaképessége legalább 50 százalékban romlott, és erről az illetékes hatóságtól igazolásuk van, de ellátásuk nincs, illetve azok is, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt elérték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát.
Akik eddig nem fizettek járulékokat, de április elsejétől kötelesek erre, azoknak az APEH internetes oldalán található bejelentőlapon be kell jelentkezniük az adóhatósághoz. A járulékot az érintett magánszemélyek nemcsak átutalással, hanem csekken is fizethetik. VI
