Fókuszban a munkaerőkérdés

- Miért tartotta fontosnak a HOA a konferencia megszervezését?

- Úgy tapasztaltuk, hogy nincs Magyarországon a témát nemzetközi dimenzióban, szakmai szempontból vizsgáló fórum. Az outsourcing szerepe sincs megfelelően tisztázva, sokkal inkább kötik a globalizációhoz (egyfajta negatív kontextusba helyezve), mintsem az üzleti folyamatok átszervezéséhez, azaz az üzleti innovációhoz.

- Melyek lesznek az esemény fő témakörei?

- Előadóink a tevékenységkihelyezés nemzetközi trendjeiről, illetve Magyarországnak a globális piacon meglévő lehetőségeiről beszélnek majd. Több esettanulmány is elhangzik majd, ezek az outsourcing egy-egy ágazaton belüli szerepéről, megjelenési formáiról szólnak. Kiemelt témakör lesz még a kiszervezési piac munkajogi szabályozása. Olyan rendezvényt akartunk szervezni, amely nem elméleti megközelítésű, hanem élő példákon, valós tapasztalatokon át mutatja be a kiszervezés lényegét.

- Említene néhány ismertebb, érdekesebb előadót?

- Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója mellett Tom Olavi Bangemannt, a Hackett Group nemzetközi hírű szakértőjét vagy Michael Greent, az IBM EMEA-szintű stratégiai outsourcingért felelős alelnökét említeném. De előadást tart Lakatos Péter, a Videoton Holding vezérigazgatója is, aki arról számol be, hogy egy magyar nagyvállalat számára milyen lehetőségeket kínál a kiszervezés. Az előadók között lesz Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem professzora és több, a témában igazi tapasztalatokat szerzett vállalati vezető, így például Zsigmond Barna Pál az Arex FM-től, Gulyás Tünde a Collingtól és David Ringrose a DHL-től.

- Milyen eredményt várnak a konferenciától?

- Azt szeretnénk, hogy az outsourcing lényege tisztázódjon az érdeklődők fejében. A tevékenységkihelyezés nem más, mint üzleti innováció, amelyet okosan használva jelentős hatékonyságjavulást tudnak elérni a vállalkozások. Szeretnénk, ha a nemzetközi piac kínálta lehetőségek és a jövőbeni trendek is jobban láthatóvá válnának.

- A mai az első outsourcing konferencia. Tervezik-e a folytatást?

- Minden évben szeretnénk megrendezni a konferenciát, állandó fórumot teremtve a hazai és nemzetközi tapasztalatcserére.

- Hogyan látja a hazai outsourcing ipar helyzetét, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a területen tevékenykedő vállalatoknak a következő években?

- Magyarország jelenleg még népszerű tevékenységkihelyezési célpont a régióban, ennek fő oka azonban egyértelműen az olcsóság. Nem annak kellene lennie a fő célnak, hogy ezt az előnyünket megtartsuk, hanem inkább a nagyobb hozzáadott értéket képviselő projektek elnyerésére kellene összpontosítani, ehhez azonban szükséges a jól képzett, több idegen nyelvet beszélő munkaerő. Az idén a kormányzati oldalon tervezett intézményi átalakítás és reform terve, illetve a kht.-k privilegizált helyzetének a megszűnése a korábbinál jóval több megrendelés elnyerésére ad esélyt a piaci szereplőknek. Önkormányzati szinten a regionális szolgáltató központok kialakításában lehet nagy szerepük az ágazat cégeinek. Élénkülés várható a kis- és középvállalatok szintjén is, az állami és európai uniós pályázati támogatások elnyerése után ugyanis eredményeket kell felmutatniuk többek között a termelékenység javításában és az exportnövelésben; ehhez jó eszköz lehet a nem az alaptevékenységhez tartozó feladatok kihelyezése.

- Az idén májusban lesz kétéves a Magyar Outsourcing Szövetség. Milyen eredményeket értek el eddig, milyen terveik vannak?

- Büszke vagyok arra, hogy a létszám folyamatosan nő, jelenleg már több mint hetven tagja van a szövetségnek. A múlt évben sikerült végre normalizálni a szövetség adminisztratív működését, áttértünk a projektalapú munkára. Volt néhány fontos feladat, amelyet meghatároztunk; sajnos nem mindenben tudtunk eredményt elérni, de például sikerként könyvelhető el a Nemzeti fejlesztési terv véleményezésében készített színvonalas anyag. Remélem, hogy nekünk is volt szerepünk abban, hogy nem csak a szolgáltató központok váltak kiemelt prioritássá, hanem a szolgáltató ipar, ami fontos szemléletváltást jelent. Az operatív programon belül erőforrásokat csoportosítottak át a humánerőforrás fejlesztésére; ezt annak tudjuk be, hogy a kormány megértette: erősíteni kell az üzleti szféra igényei szerinti képzést.

Most már elegendő tagunk és így forrásunk van ahhoz, hogy a programunkat határozottabban, jobb pénzügyi háttérrel valósítsuk meg. Sikerült megtalálni azt a két területet, amelyre a jövőben összpontosít a szövetség. Az egyik a minden szolgáltató cég számára fontos rugalmas munkaerő-piaci szabályozás. A másik az ehhez kapcsolódó képzés, amely szintén rendkívül fontos és kritikus elem. VG