késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kétszázmilliárdos hotelüzlet
Lényegesen jobban rá kellett volna dolgoznunk a 2005-ös, fapados légitársaságok hajtotta keresletnövekedésre ahhoz, hogy ne essen vissza kissé a vendégforgalom – emelte ki Hegedűs Attila, a Horwath HTL turisztikai tanácsadó cég igazgatója. A tavalyi megtorpanás ellenére sem tart azonban a szakember attól, hogy a most tapasztalható beruházási hullám problémákat okozna a magyar piacon. Mint mondja: a régió számos izgalmat rejt a világ utazói számára, beleértve mind az üzleti célból, mind a szabadidő eltöltésére hazánkba érkező turistákat. Erre alapozva a nagy ingatlanfejlesztők és a létesítményüzemeltetők, azaz a szállodavállalatok egyaránt fantáziát látnak a térségben, s keresik a piacra lépési lehetőségeket. Ennek egy igen erőteljes hulláma érezhető ma Magyarországon, elsősorban Budapesten.
A főváros hotelkínálata az ezredforduló előtt igen fejletlen volt. Az első nagyobb beruházásokat 2000 előtt hajtották végre, ám ezt a folyamatot a 2001-es terrortámadás megtörte, s viszonylag lassan, 2003–2004-ben éledt újra a piac. Ennek az időszaknak a későbbi fejlesztések szempontjából nagyon fontos lépése volt Hegedűs Attila szerint a Gresham Palota megnyitása. Az addig a magyar piacról hiányzó luxuskategóriát képviselő Four Seasons megjelenése ugyanis – bár valószínűsíthetően az ötcsillagos házak vendégeiből is elcsábított egy réteget – új közönséget hozott Budapestre, amely megalapozta az e szegmensben indított fejlesztéseket. Gondolva itt a New York Palotára, amelyet az olasz Boscolo csoport tavaly adott át, vagy a belváros egyik ékkövére, a Klotild-palotára, illetve a Gellért-hegy lábánál lévő műemlék gyógyfürdővel együtt kialakítandó Rácz Baglioni Hotelre – ezeket jövőre nyitják meg. Hegedűs Attila szerint kiváló adottságai vannak a balettintézetnek is ahhoz, hogy e kört tovább színesítse, ám az épület sorsáról egyelőre nincs döntés.
Izgalmas helyszínen – az Óbudai-szigeten – építkezik a Plaza Centers, amely egyébként a balettintézet épületének tulajdonosa is. A szigeten wellness-szállodák és más hotelek is helyet kapnak, egyebek mellett a legmagasabb besorolásúak alatti kategóriákban is. Több ezer szobáról van szó, töltésüket a közvetlen közelükbe tervezett konferencia-központ és a kaszinók is segítik majd.
A beruházások nagyarányú folytatódását táplálhatja, hogy sok, a térségben aktív ingatlanfejlesztő és szállodaüzemeltető még nem jelent meg a magyar piacon. Az előbbi körből a szakértő a Deutsche Immobilien Fonds AG-t (DIFA), illetve DEKA-t említette. Az utóbbi csoportot illetően kiemelte; hiányoznak még a spanyol szállodaüzemeltetők, nincs Mövenpick-hotel, a Holiday Inn-nek – amely egyébként tipikus városi szálloda – pedig egyelőre csak Budaörsön van egysége, de hiába keresnék az idelátogatók a Starwood néhány ismertebb márkáját, például a Sheratont vagy épp a Westint (bár a Starwood a Le Meridien-lánc megvásárlásával azonnali budapesti jelenléthez jutott, továbbra is keresi az alkalmat az előbb említett termékei részére) Budapesten.
Nem szabad továbbá megfeledkezni arról sem, hogy egyre több hazai ingatlanfejlesztő csoport jelenik meg ezen a piacon, elég csak a már említett Klotild-palota üzemeltetőjét, a Mellow Mood csoportot vagy az igencsak aktív Zara Hotelst említeni – tette hozzá.
Bár a nemzetközi ingatlanfejlesztők számára a célterület jellemzően Budapest, illetve annak vonzáskörzete, a fejlesztések kiterjednek a fontosabb vidéki desztinációkra is, ennek eredményeként két éven belül megnyílik Visegrádon egy új szálloda, amely a Hilton-lánc keretein belül kezdi meg a működését – utalt rá Hegedűs Attila.
Kiemelt potenciállal bírhat a Balaton, amelynek fejlesztését és újrapozicionálását az SCD „vállalta magára”. A tervek szerint a tó környéke teljes revitalizáción mehet keresztül, amely jelentheti új szállodák és termékek, beleértve újabb nemzetközi brandek megjelenését is. Ezt alátámaszthatja a Balatonon megjelent minőségi szállodák (Hotel Azúr, Ramada Balaton) sikere is, amely mutatja, hogy van igény a minőségi szolgáltatások iránt.
A nagyobb gyógyturisztikai központok (Hévíz, Bük, Sárvár) és a fontosabb vidéki városok azonban a szakember megítélése szerint még mindig főként a hazai tőke számára jelentenek izgalmas terepet. A nemzetközi befektetők megjelenéséhez olyan egyedi fejlesztésekre lenne szükség, mint például a zalacsányi golfdesztináció fejlesztése vagy olyan területek megjelenése, ahol több golfpálya együtt épülne meg, vagy olyan attrakció létesülhet, mint a bezenyei EuroVegas, amely már a külföldi befektetők figyelmét is felkelti.
Az elmondottakhoz Hegedűs Attila hozzáfűzte továbbá: az elmúlt időkben is volt példa nemzetközi szinten is arra, hogy hirtelen nagy mennyiségű szállodaipari beruházás jelent meg egy-egy piacon. Ez rövid távon jelentett ugyan némi kapacitásbeli visszaesést, a kereslet azonban az érett piacokon viszonylag gyorsan hozzánőtt a kínálatbővüléshez. MN–NTK
Szállodakapacitás Magyarországon
Az elmúlt évek szállodaberuházásai mérsékeltebb kapacitásbővülést, ám annál határozottabb átrendeződést eredményeztek Magyarországon. Mint az a Magyar Turizmus (MT) Zrt. kutatásából kiderül, miközben 2001–2006 között a négy- és ötcsillagos hotelek kapacitása 55,8, illetve 38,9 százalékkal nőtt, a hazai szállodákban a férőhelyek száma összességében csak 8,7 százalékkal bővült.A magasabb kategóriákban megvalósult fejlesztések ugyanis csak mérsékelten tudták kompenzálni a két- és egycsillagos házak kapacitásának 86,5, illetve 28,8 százalékos visszaesését.
Ugyanezen időszak alatt a felsőbb kategóriákban regisztrált külföldi vendégéjszakák száma tendenciájában követte a kapacitás bővülését. Igaz, az ötcsillagos házakban volt nagyobb arányú, 63,6 százalékos a növekedés, míg a négycsillagos hotelekben eltöltött éjszakák száma 30,9 százalékkal emelkedett.
A magasabb kategóriákban megvalósult fejlesztések ugyanis csak mérsékelten tudták kompenzálni a két- és egycsillagos házak kapacitásának 86,5, illetve 28,8 százalékos visszaesését.
Ugyanezen időszak alatt a felsőbb kategóriákban regisztrált külföldi vendégéjszakák száma tendenciájában követte a kapacitás bővülését. Igaz, az ötcsillagos házakban volt nagyobb arányú, 63,6 százalékos a növekedés, míg a négycsillagos hotelekben eltöltött éjszakák száma 30,9 százalékkal emelkedett. Ingatlanfejlesztők a régióban A CB Richard Ellis elemzése szerint a kelet-közép-európai régió szállodaipari befektetéseinek 79 százaléka 2003 vége óta keletkezett. A térség legfejlettebb piaca Prága mind a kereslet, mind a kínálat szempontjából, Budapestet kisebb mértékben, de Varsót, Pozsonyt és Moszkvát számottevően megelőzi.
Az ingatlan-tanácsadó cég a cseh fővárost a telített, a magyart és a lengyelt a megalapozott, a szlovákot és az oroszt a fejlődő kategóriába sorolta. A Jones Lang LaSalle szakértői szerint a budapesti szobák hozama még sokat fejlődhet, s a még jelen nem lévő nagyobb láncok bizonyosan szeretnének hotelt venni vagy építeni.
A JLL elemzői felhívták a figyelmet arra is: elképzelhető, hogy az irodapiac telítődésével hotelekké alakítanak át bizonyos irodaházakat. Ezek megtérülési rátája ugyanis jobb, mint az irodáké. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.