Magyarország javuló pontszámmal, romló helyezéssel az "E-felkészültségi" lista közepén

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző intézete a 2007-es globális "E-readiness" - "E-felkészültségi" - listán száz különböző mennyiségi és minőségi kritériumot sorolt összesen hat kategória alá, kialakítva a 69 legnagyobb gazdaság sorrendjét.
A megszerezhető 10 pontból az első helyezett Dánia a három évvel ezelőtti 8,28, a két évvel ezelőtti 8,74 és a tavalyi 9,00 pont után - amelyek az adott években szintén elegendőek voltak az első helyhez - az idén 8,88 pontot kapott.
A tavalyi listán 8,88 ponttal második helyezett Egyesült Államok - amely 2004-ben még a hatodik volt 8,04 ponttal - az idén is a második, ezúttal 8,85 ponttal, holtversenyben Svédországgal.
Magyarország a három, illetve a két évvel ezelőtti e-felkészültségi listán egyaránt a 30. helyen volt, azzal együtt is, hogy pontszáma a 2004-es 6,22-ről 2005-ben 6,07-re csökkent. A tavalyi EIU-rangsorban azonban visszacsúszott a 32. helyre, annak ellenére, hogy e-felkészültségi pontszáma 6,14-re javult.

Ez a folyamat az idén is folytatódni látszik: Magyarország most a 34., azzal együtt, hogy pontszáma 6,16-ra emelkedett tovább.

Ennek jórészt technikai oka van, ugyanis az EIU tavaly felvette a 2000 óta évente összeállított listára az Egyesült Arab Emírségeket és Bermudát, az idén pedig Máltát, amelyek rendre Magyarország elé kerültek. Emellett Csehország, amely egy évvel ezelőtt Magyarországgal holtversenyben szintén a 32. volt azonos pontszámmal, az idei listán, Magyarországnál valamivel nagyobb mértékben gyarapítva pontszámát a 31. helyre rukkolt előre, 6,32 ponttal.

A tágabb értelemben vett Kelet-Európán belül tavalyhoz hasonlóan Észtország a legfejlettebb az e-felkészültségben: 6,84 ponttal a 28. a listán. Utána Szlovénia következik, amelynek 6,66 pontja a 29. helyre volt elégséges. A térségi rangsorban a 3. helyen most Csehország áll, majd Magyarország következik.

A 2007-es e-felkészültségi listán Magyarország a különböző súlyokkal figyelembe vett, az idén egyébként alaposan átalakított hat alkategóriából az "(e-felkészültséggel kapcsolatos) kormányzati politika és elképzelések" kategóriára kapta a legalacsonyabb pontszámot: a lehetséges 10-ből 4,85-öt. Ez a 15 százalékos fontossági súlyozású kategóriát az EIU az idén hozta létre, annak meghatározására, hogy az egyes kormányok "milyen mértékben tudják országukat a digitális jövő felé vezérelni". A fő vizsgálati kritériumok közé tartozik, hogy a kormány mennyit költ a GDP-érték arányában információ- és kommunikáció-technológiai fejlesztésekre, milyen digitális fejlesztési stratégiája van, és mennyire fejlett az internetes beszerzési rendszer.

Az idei listán a második leggyengébb eredményt Magyarország az "összekapcsolhatóság és technológiai infrastruktúra" kategóriában érte el, 5,20 ponttal. Ez a 20 százalékos fontossági súlyozással figyelembe vett kategória méri egyebek mellett a szélessávú technológia elterjedtségét és megfizethetőségét, a mobiltelefon-használat, az internet- és számítógép-ellátottság mértékét, a Wi-Fi-hozzáférési pontok elterjedtségét és az internet-biztonságot.

Magyarország a legmagasabb, 7,11-es pontszámot az e-szolgáltatások üzleti környezetének kategóriájára kapta. A második legjobb pontszámot, 7,00-et a legfontosabbnak ítélt, 25 százalékos súlyozású kategóriára, a digitális infrastruktúra tényleges fogyasztói és üzleti befogadására és használatára adta a londoni cég.

Magyarország - 6,16-os összesített pontszámával - a közép- és kelet-európai térség átlagánál összességében jobban teljesít, mivel az országcsoport egésze 5,35 pontos átlagot ért el az idei felmérésben a tavalyi 5,07 után.

Messze a legjobb e-felkészültségű térség Észak-Amerika, 8,58-as átlaggal, utána Nyugat-Európa (7,99) és az ázsiai-csendes-óceáni régió (6,10) következik.

A két sereghajtó Latin-Amerika 5,21, és a közel-keleti-afrikai térség 5,02-es átlagpontszámmal a megszerezhető 10-ből.

A világgazdaság egészének e-felkészültsége a felmérés szerint "érezhetően javul": az idei globális pontszámátlag 6,24 a tavalyi 6,04 után. Az EIU megjegyzi ugyanakkor azt is, hogy a fejlett és a kevésbé jól ellátott térségek között változatlanul széles a szakadék: az élvonalbeli 20 ország átlagos felkészültségi pontszáma 8,40, az alsó húszas mezőnyben lévőké ugyanakkor 4,11.

Az idei felmérés utolsó helyén Irán áll, 3,08 ponttal.