Tübbingek sokasodjatok! - Egyszer csak lesz dübörgés az alagútban

A tervek szerint ennyi idő alatt épül meg ugyanis a 4-es metró Kelenföldi pályaudvar és Keleti pályaudvar közötti mintegy 7,2 kilométer alagútja.

Április 3-án a bal oldali alagút építése indul meg. A több mint 100 méter hosszú alagútépítő géplánc legelején elhelyezkedő marótárcsa röviddel 12 óra előtt mar bele az ún. „pajzsindító akna” beton falába, és kezdi meg az építést. Az alagutakat két pajzs építi a második pajzs a tervek szerint 3 héttel később indul.

Erre logisztikai szempontból van szükség és így minimalizálható a felszíni süllyedések esélye is. Az alagútépítő gépezet elején helyezkedik el a pajzs (a marótárcsa mögött), mely felelős a géplánc mozgatásáért, a „fúrófej” forgatásáért ez a szerkezet „szíve”.

Talaj viszonyoktól függően napi 15-20 méter alagút épülhet. A szerkezetet az irányító fülkéből lehet irányítani. Az alagút falazata gyűrűkből áll össze, melyek a gép mozgásával egy időben épülnek meg.

Egy alagút gyűrű 6 darab ún. tübbingől áll össze. A tübbingek az alagút egy-egy cikkelyét jelentik, egy ilyen vasbeton tübbing súlya 3 tonna a 4-es metró alagútjaiba összesen 6800 db tübbinggyűrű épül be.

A pajzsos alagútépítés a világ legmodernebb technológiája. Így épült például a Párizst és Londont összekötő „csalagút” is. A „pajzs” gépláncot több száz műszer és berendezés alkotja, melyek működését össze kell hangolni. Erre az összehangolásra az alagútépítés megindulása után, a gép üzemszerű működése közben lesz lehetősét.

Ebben az időszakban csak néhány méter alagút épül majd, azért, hogy utána gyorsabban és probléma nélkül haladjon az építkezés. Az összehangolás, a különböző beállítások véglegesítése az első hetekben lezajlik. Ez minden pajzsos alagútépítésnél így van.

Az alagútépítés indítása a világ minden országában hagyományosan ünnepélyes esemény legyen szó közúti, vasúti vagy metró alagútról. Az alagútépítők és bányászok az alagút bejáratánál felszentelik és elhelyezik a Szent Barbara szobrát és megválasztják az alagút jelképes keresztanyáit, róluk nevezik el az alagutakat. Ők lesznek a keresztanyák, az alagútépítők és a metróépítés „nem hivatalos” segítői. VGO

Néhány érdekes adat a pajzsról:
Teljes hossz: 113 m Átmérő: 6,10 m
Elektromos teljesítmény: 2 x 5 MegaWatt azaz közel 1600 lóerő
Kitermelt föld mennyisége: 350.000 m3
80-100 szakember dolgozik az alagútépítésen