Nemzeti stadion 2010-ben?

A közelmúltban elfogadott új Nemzeti sportstratégia szerint a jövőben – annak ellenére, hogy Magyarország lecsúszott a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) rendezéséről – számos jelentős sportlétesítmény létesülhet hazánkban. A stratégia értelmében meg kell vizsgálni a Puskás Ferenc Stadion helyén egy – a tervek szerint 2008–2010 között felépülő – multifunkcionális nemzeti stadion megvalósításának lehetőségét, s a stadionkorszerűsítési program keretében be kell fejezni a labdarúgó-arénák megkezdett fejlesztését is. A dokumentum leszögezi: mintegy 4-5, az Európai Labdarúgó-szövetség előírásainak megfelelő, világverseny megrendezésére is alkalmas stadiont kell létrehozni.

Kérdéses azonban, hogy a beruházások 2-3 éven belüli megvalósulása reális célkitűzés-e egy olyan kényszerítő erő nélkül, mint amilyen a 2012-es kontinensviadal lett volna. Az eredeti tervek szerint az Európa-bajnokságig Magyarországon mintegy 120 milliárd forintot költöttek volna a négy rendező város (Budapest, Debrecen, Győr és Székesfehérvár) stadionjainak rekonstrukciójára.

A legnagyobb tervezett beruházás természetesen a sportstratégiában is említett Puskás Ferenc Stadion helyén felépülő multifunkcionális nemzeti stadion volt, amelyet 60 milliárd forintból húztak volna fel, s fele-fele arányban finanszíroztak volna állami és magánforrásból. Lányi András sport-szakállamtitkársági főosztályvezető lapunknak korábban azt mondta: a tervezési folyamat nem állt le – jelenleg az aréna és a környékén található Budapesti Olimpiai Központ beépítésére gyűjtenek ötleteket –, azonban a beruházás valószínűleg nem valósul meg a pályázatban ígért 2010-es időpontra. A projektet ugyanis hátráltathatja, hogy az említett területeken – mivel azok a besorolást tekintve kiemelt sportingatlanok – nem lehet kereskedelmi tevékenységet folytatni, s ez pedig igencsak megnehezíti a magántőke bevonását.

A másik három stadion átépítésében érintett különböző szervezetek is arról számoltak be korábban lapunknak (VG, 2007. május 15., 7. oldal), hogy a többi tervezett beruházás sem valósul meg maradéktalanul határidőre. A három aréna közül csak a győri készül el jövőre, de ennek kapacitása is kisebb lesz, mint ahogy az a pályázatban szerepelt. A debreceni stadion felújítása kérdéses, a székesfehérváriban pedig nagy valószínűség szerint nagyobb átalakításokra már nem kerül sor.

Nemcsak a hivatásos sport területén tervez azonban a Nemzeti sportstratégia jelentős beruházásokat a közeljövőben, a szabadidősport esetében is szükség van a létesítményellátottság javítására. Mindenképpen meg kell oldani az oktatási intézményekben a hiányzó tornatermek pótlását, illetve a rosszabb állapotban lévők rekonstrukcióját, továbbá célszerű lenne minden kistérségben egy tanuszoda biztosítása is.

Néhány kisebb költséggel felépíthető és működtethető létesítmény és egyéb infrastruktúra kialakításával kívánják fejleszteni a következő években a szabadidőparkokat, kerékpáros-útvonalakat és a jelzett turistaút-hálózatot. A stratégia emellett kiemeli, hogy a szabadidősport bázisának növelése szempontjából különösen fontos a sportolás és egészségmegőrzés centrumai köré szervezett multifunkcionális létesítmények létrehozása is. VG

A stratégia többek közt kitér a sport szervezetrendszerének egyszerűsítésére és a sportinnovációra, javaslatokat fogalmaz meg

a sport egyes területeinek fejlesztésére vonatkozóan, s foglalkozik a létesítményellátottsággal és a sportfinanszírozással is.

A dokumentumban minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az állami források és a magántőke közti együttműködés megteremtése.

A stratégia többek közt kitér a sport szervezetrendszerének egyszerűsítésére és a sportinnovációra, javaslatokat fogalmaz meg

a sport egyes területeinek fejlesztésére vonatkozóan, s foglalkozik a létesítményellátottsággal és a sportfinanszírozással is.

A dokumentumban minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az állami források és a magántőke közti együttműködés megteremtése.-->