Mol-vételre készülő OMV
Az OMV-nek a hét elején 10 százalékos hányada volt a Molban a részvénykönyv alapján, ugyanakkor a napokban, mint ismert, újabb 8,6 százalékra tett szert egy közvetítőkön keresztüli ügylet során. „Cégünk nem kapott vételi ajánlatot az OMV-től” – válaszolt lapunk tőzsdezárás előtt feltett kérdésére a Mol szóvivője. A pálya persze nyitott – mondta Ferencz I. Szabolcs –, de szerinte a Reuters híre csak válasz a Mol azon bejelentésére, hogy a társaság kétmilliárd eurónyi hitel szervezését kezdeményezte. A pénzre alapvetően a nemrég bejelentett beruházásai finanszírozása miatt van szüksége.
Az OMV szóvivője szerint is csak a 13,5 milliárdos hitel szervezéséről szóló, másfél héttel ezelőtti hír felmelegítéséről van szó. Azóta sem ajánlattétel, sem arra vonatkozó döntés nem született – mondta lapunknak Thomas Hümer, immár sokadszor erősítve meg: cége arra vonatkozó ajánlata viszont nyitott, hogy kész bármikor tárgyalni a Mollal a kapcsolatok szorosabbra fonásáról.
A magyar jogszabályok szerint egyébként az osztrák olajtársaság 33 százalékig nem köteles ajánlatot tenni, ha Mol-részvényt akar vásárolni, e fölötti hányadot viszont csak nyilvános vételi ajánlattal szerezhet meg. Ebben meg kell felelnie bizonyos minimális árfeltételeknek, s ilyenkor arra is számítani kell, hogy egy harmadik szereplő is bármikor ellenajánlatot tehet. (Az ennek során kínált árfolyamnak legalább 5 százalékkal meg kell haladnia az eredeti ajánlatban kínált árat a hatályos tőkepiaci törvény szerint.) E feltételek alapján tehát igen komoly mérlegelést igényel, hogy az OMV-nek mikor érdemes lépnie.
Bizonytalanságot jelent, hogy nem tudni, kinél van még nagyobb pakett. A jogszabályok alapján csak az öt százalék feletti csomagot birtoklók kötelesek nyilvános bejelentést tenni. Az osztrák BA-CA őriz ugyan egy 5,5 százalékos pakettet, de a végső tulajdonosok nem ismertek. A BA-CA ugyanannak a pénzügyi csoportnak a tagja, amelynek magyar leányánál, az UniCredit Magyarországnál az OMV korábban megszerzett 10 százalékos pakettjét letétként elhelyezték. Ezenkívül csak egy szereplő Mol-részvény-ügyletei tűnnek a bejelentések alapján átláthatónak: magának a Molénak. A társaság a vételi opciós megállapodásokon (BNP, Magnólia), sajátrészvény-kölcsönadási ügyleteken (OTP Bank, MFB), s közvetlen sajátrészvény-tulajdonán keresztül a papírok mintegy harmadát birtokolja. Ez a tétel azt viszont mutatja, hogy az olajtársaságban meghatározó (75 százalék fölötti) befolyást nem lehet szerezni. Persze a Mol vezetését támogató részvényesek tábora lehet ennél bővebb is, de a nyilvános hírek alapján csak a fen-tiek láthatók.
Miközben a Mol ez idáig mereven elutasította a nála egyértelműen rosszabb pénzügyi mutatójú osztrák társaság közeledését, Veres János pénzügyminiszter már puhább megfogalmazásban válaszolt a Wirtschaftsblatt kérdésére. „Ha lecsillapodnak kedélyek, amelyeket az idézett elő, hogy az OMV nem jelezte előre a Molnak érdeklődési szándékát, akkor nem kizárt, hogy lehet tárgyalni a két cég közötti kedvező együttműködés feltételeiről.”
A magyar kormány ugyanakkor az eddigi politikai nyilatkozatok után jogi eszközöket is kész igénybe venni a Mol érdekében, azaz a felvásárlás megakadályozására. Ezek mibenlétét a miniszter nem fedte fel, de közölte: a magyar jogszabályokból kiolvasható, mit tehet az állam egy ehhez hasonló felvásárlásnál. Az osztrák lap ugyanakkor megjegyezte, hogy a hasonló állami beavatkozásoknak az EU kevés teret enged, de persze minden ország megtalálhatja a kiskapukat, így Magyarország is. NTK–BHL
