Csak álom a budapesti olimpia? A főváros marad a kátyúk városa?

Pontosan egy év múlva kezdődik Pekingben a nyári olimpia. Ennek kapcsán ünnepségdömpinget rendeztek a kínai fővárosban. A legnagyobb az 1989 óta rossz emlékű Tienanmen téren volt, ahol több tízezer kivezényelt ember tapsolva és integetve jelezte a világnak: szívesen látnak mindenkit 2008 augusztusában. A pekingi szervezőbizottság pedig elérkezettnek látta az időt arra, hogy döbbenetes adatokkal sokkolja a nemzetközi közvéleményt. Egyebek mellett kiderült, hogy 2880 milliárd forintnak megfelelő jüant fordítanak környezetfejlesztési beruházásokra, építenek egy 16 ezer sportoló elszállásolására alkalmas olimpiai falut, valamint az ötkarikás esemény zökkenőmentes lebonyolításában 70 ezer önkéntes fog segédkezni.

„A központi utasításos rendszerekben nincsenek akadályok az olimpia megrendezése előtt. Ezzel szemben a piacgazdaságban működő államokban sokkal nagyobb kihívás az ilyen események lebonyolítása. Budapestnek ezért a saját útját kell járnia ahhoz, hogy 2020-ban az olimpia házigazdája lehessen” – mondta lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnöke hozzátette: a jelentkezésünk előkészítése jól halad, hiszen végső stádiumába érkezett az olimpia törvény szövegezése - amely létrehozná a pályázat előkészítő bizottságot - így semmi akadálya, hogy megkezdődjenek az erről szóló politikai háttéregyeztetések. A BOM ugyanis azt szeretné elérni, hogy a Fővárosi Közgyűlés után az Országgyűlés is ötpárti konszenzussal bólintson rá jövő tavasszal a 2020-as olimpia megpályázására.

A legfrissebb közvéleménykutatási eredmények szerint 77 százalékos társadalmi népszerűségnek örvendő budapesti olimpia lehetőségének persze akadnak ellenzői is. A kritikusok szerint teljes mértékben elképzelhetetlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egy kaotikus közlekedésű és balkáni útviszonyokkal büszkélkedő városnak adja a rendezés jogát. Másrészt a BOM-ot egy civil köntösbe bújtatott gazdasági érdekcsoportnak tartják, akik az állami húsosfazékból kívánnak részesedni. „Pontosan ahhoz kell az olimpiarendezés pozitív kényszerítőereje, hogy végre rendbe tegyük a budapesti közlekedést. A másik vádra pedig annyit tudok mondani, hogy ha jól megy a vállalatoknak, az jó az egész országnak, így a lakosságnak is” – hangsúlyozta a BOM elnöke.

Persze felmerül a kérdés, hogy mennyibe is kerülne a 2020-as budapesti olimpia. Eddigi becslések szerint bruttó 1000 milliárd forint közvetlen költség merülne fel – ennek ötöde terhelné a központi költségvetést –, hiszen jelenleg meglehetősen kevés olyan sportlétesítmény létezik, amely olimpiai versenyszám rendezésére alkalmas. Emellett soha nem látott infrastrukturális fejlesztésekre – például 5-ös metró – is szükség lenne. Valamint talán a legfontosabb, hogy a horvát-magyar labdarúgó Eb-pályázat kudarcából okulva, mindenképpen javítani kellene a diplomáciai kapcsolatainkon a NOB döntéshozóinak meggyőzése érdekében. Ugyanis Prága már bejelentette, hogy bár esélytelenül, de mégis pályázik a 2016-os olimpiára, így bizonyosan 2020-ban is a kandidáló országok között lesz a cseh főváros.

Lehetséges helyszínekből nincs hiány

A lehetséges fő helyszínek közül a Puskás Ferenc stadion környéke tűnik a legalkalmasabbnak az olimpia lebonyolítására, de szóba jöhet a Csepel-sziget is. Létezik egy „Duna menti” koncepció is, amelynek a Margitsziget és a Hajógyári-sziget lenne a központja. Alkalmas helyszín lehet a Hungexpo területe, valamint a józsefvárosi Ganz-MÁVAG-gyár környéke. Felmerült még újpesti és rákospalotai helyszín, de a Népliget is esélyes. Döntés csak az olimpia törvény elfogadása után várható.