Borsi: Fontos lenne a bérlakásprogram - Magyarország vonzó a befektetőknek
Mikor a beszélgetésünkre készültem, egy érdekes dologra lettem figyelmes az interneten: az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal honlapja még mindig üzemel, pedig magát a hivatalt tavaly nyáron megszüntették.
Amíg a hivatal létezett, milyen beleszólásuk volt, egyáltalán, volt-e beleszólásuk a kormánydöntésekbe?
Természetesen, hiszen az OLÉH önálló kormányhivatal volt. Jómagam államtitkári rangban irányítottam a szervezetet, amely számos döntést készített elő például a felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszter, vagy éppen a miniszterelnök, vagyis a kormány számára. A kormányzati munka részeként a lakással, építéssel, ingatlannal kapcsolatos ügyek egyaránt a hivatalhoz tartoztak. Nagy baj, hogy megszűnt, hiszen a piacot is befolyásolja a kormányzati feladatok szervezetlensége. Ez a terület, úgy látszik, mostoha gyereke lett ismét a kormányzatnak. Ráadásul az OLÉH-t hosszú évek szakmai és politikai lobbija hozta létre, valóban szükség volt és volna egy szervezetre, legalább ezen a szinten. E területnek legutóbb az ÉVM volt a kormányzati szerve, önálló minisztériumként, amit 1989-ben megszüntettek. Attól kezdve az építés– és lakásügy nem volt kiemelt terület kormányzati szempontból., emiatt az OLÉH megalakulását a szakma is üdvözölte. (Most egy főosztály és egy titkárság foglalkozik a feladatokkal az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban.) Ma is vallom, hogy a hivatal beváltotta a hozzá fűzött reményeket; számos törvény-előkészítésben vettünk részt működésének három éve alatt, amelyből két évig én irányítottam a szervezetet. Erre az időre tehető lakásügyben például a Fészekrakó Program.
Nem volt ez egy kicsit kirakati elem?
A program mögött nagyon komoly filozófia húzódott meg. A 2001-ben a Fidesz által elindított lakáshitelezési konstrukciót fejlesztette tovább. Megtartotta a leglényegesebb elemeket, és kiegészítette a fiataloknak szóló lakáshoz jutási lehetőséggel. Ez a Fészekrakó Program legfőbb erénye.
A Fészekrakó program még mindig működik. Figyelemmel kíséri, hogy alakul a sorsa, hányan veszik igénybe ezt a lehetőséget?
Több hitelpiaci tényező is a „Fészerakó hitel” ellen dolgozik: a hitelfelvevők nagy része a devizahitelek felé fordult, a bankok is könnyebben adnak hitelt kevesebb önrésszel, és a lízing lehetősége is könnyebben elérhetővé vált a lakásvásárló fiatalok számára. A támogatás viszont csak forint alapú hitelhez vehető igénybe, így természetes módon csökken a Fészekrakó Programot igénybevevő fiatalok száma. De a lehetőség továbbra is adott.
Milyen programokat indítottak még be rövid működésük során?
A másik nagy horderejű projekt a Panelprogram volt, ami egy év alatt háromszor 8 milliárd forintnyi beruházást jelentett. Ebből az első ütem valósult meg, amelynek eredménye most kezd látszani a budapesti és vidéki lakótelepeken. Ez a program nem folytatódik, pontosabban jelentősen átalakul. Hamarosan várhatóak az új pályázati kiírások, addig nem tudok konkrétumokat erről. Lakásfronton a harmadik terület a Bérlakás Program lett volna, de sajnos ez már nem került a kormányzat elé. Hosszú évek előkészítő munkája után mondhatom, hogy fontos lenne a bérlakás-szektor fejlődése. Munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy kormányzati támogatás hiányában kapcsolatot teremtsünk az ebbe a szférába befektetni szándékozó magántőke és az önkormányzatok között.
Ha jól tudom, ez volt az egyik jelentős témája a most befejeződött RealEast Expo-nak is.
Valóban, többek között Maria Trujillo asszony, volt spanyol lakásügyi miniszterrel éppen a Spanyolországban jól működő bérlakás programról tárgyaltunk. Értékes tapasztalatokat szereztünk, hasznos tárgyalásokon vagyunk túl. Egyébként a kiállításon négy kontinens (Európa. Ázsia, Afrika, Amerika) tizenöt országából negyven kiállító és több száz konferencia-vendég érkezett. Hazánkban eddig példa nélküli volt, hogy a világ ingatlanosai ekkora érdeklődéssel fogadjanak egy magyarországi nemzetközi ingatlanos programot.
Ezek szerint sikeresnek tartja a kiállítást.
Maximálisan, hiszen egyik célunk az volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet Magyarországra, amely még mindig vonzó befektetési szempontból. Olyan magyar városok mutatkoztak be befektetőt várva, mint például Dunaújváros, Pécs, Cegléd, Miskolc, Zalaegerszeg, vagy Tatabánya - a teljesség igénye nélkül. Természetesen konkrét eredményekről, üzletkötésekről még korai lenne beszélni, de az már biztos, hogy egyik kiállítónk komolyan érdeklődik a szintén kiállító Gyula önkormányzatának projektje iránt. A Gyulai Várfürdőhöz kapcsolódó beruházásról a helyszínen is lehetett tájékozódni (ahová repülővel vittük el a befektetőket) a két napos programot követően. Egy biztos: jövőre újra megrendezzük a RealEast Expót.
Öt éves viszont a szintén az Ön nevéhez köthető Lakásvásár kiállítás. A kiállítók és a látogatók véleménye szerint is az érdeklődés egy kicsit visszafogottabb volt a megszokottnál.
Mint minden ősszel, most is kevesebben akarnak lakást vásárolni, ám a számok a kiállítás szempontjából megnyugtatóak. Mind a kiállítók száma (kétszáz), mind a látogatóké (közel tízezer) nagyjából megegyezik a tavaly őszi adatokkal. Rendre több száz üzletet kötnek a kiállítást követő három hónapban a Lakásvásár hatására, remélem, ez most is így lesz. Van még valami: bár a Lakásvásár rendre felpörgeti egy kicsit a piacot, azért a lakáspiac is hat a kiállításra.
Milyen különbséget lát az öt évvel ezelőtti kiállítás és a mostani között?
Míg kezdetben a legtöbb kiállító egységstandon rendezkedett be, azt dekorálta, mára a kiállítóhelyek 80 százalékán impozáns, egyedileg gyártatott standokat látunk. Némelyik egyenesen művészi kompozíció. A Lakásvásár sokkal látványosabb, attraktívabb lett, olyan, mint maga a piac, amely a kiállítás idejére valóban beköltözik abba a nyolcezer négyzetméteres csarnokba, a SYMA-ba, ahol a budapesti Lakásvásárokat tartjuk. És a leglényegesebb: induláskor 40 kiállítónk volt, most már 200.
Ön szerint mi a fontosabb a kiállítók, főleg a nagy kiállítók számára: az, hogy megmutassák piaci ellenfeleiknek saját erejüket (nagyobb építmény, több ember, stb.), vagy az, hogy ténylegesen ügyfeleket találjanak, lakásokat értékesítsenek.
Rendre konkrét üzletkötés is történik a kiállításokon, de főként az információk gyűjtése és a személyes kapcsolatok megteremtése a cél, aminek az eredménye később számtalan esetben a lakáseladás. Szerintem mindkét Ön által említett szempont jelen van a kiállítóinknál, fontos viszont a helyes arány. Például volt olyan társaság, amely igen agresszív ügyfélszerző stratégiát választott. Kezdetben a körülöttük lévők panaszkodtak emiatt, később viszont az ügyfél-letámadás elől „menekülő” érdeklődők az ő standjuknál találtak menedéket, így a mérleg helyreállt. Arra is jó alkalom egy-egy Lakásvásár, hogy a piacon jelen lévők megnézik, a másik hogyan csinálja. Bizony sokat lehet tanulni a pozitív és negatív tapasztalatokból is.
Gaál Tibor
BORSI LÁSZLÓ
Születési hely, idő: Budapest, 1953. december 24.Végzettség (felsőfokú diplomák): MKKE – közgazda
MÚOSZ – újságíró
Államigazgatási ismeretek(felsőfokú szakvizsga)
Nyelvtudás: angol, orosz
Munkahelyek
• Közgazdász c. egyetemi lap (1978-82)
• Esti Hírlap (1982-88)
• ADÓ c. lap főszerkesztő (1990-95)
• Pénzügyminisztérium sajtóo.v. (1988-90)
• Ingatlanpiac c. lap főszerkesztő (1989-97)
• Immopress kft. tulajdonos – ügyvezető ig. (1998-2004) Ingatlan és Befektetés ingatlanpiaci szaklap
• I+B Média kft. tulajdonos-ügyv.ig. (1999-2004) Lakás.hu c.újság
• LAKÁSVÁSÁR kft. tulajdonos-ügyv.ig. (2001-2004)
• Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnök, államtitkár (2004-2006)
• RealEast kft tulajdonos - ügyvezető igazgató (2007-)
• LAKÁSVÁSÁR Média Csoport elnök (2007-)
Egyéb megbízások
Média
• ingatlan rovatszerk. napilapoknál, ingatlanos tv-műsorok szerk.
Ingatlanpiac
• tanácsadás nagy ingatlanos cégeknél
Társadalmi tevékenységek:
• Ingatlantőzsde alapítója (1998-2000)
• Magyar Ingatlan Információs Egyesület alapító elnöke (2004-)
• Ingatlanfórum elnöke (2002-2003)
• Magyar Újságírók Országos Szövetsége Ingatlanpiaci szakosztály alapító elnök(2004-)
• Magyar Ingatlanparlament alapító elnöke (2007-)
Végzettség (felsőfokú diplomák): MKKE – közgazda
MÚOSZ – újságíró
Államigazgatási ismeretek(felsőfokú szakvizsga)
Nyelvtudás: angol, orosz
Munkahelyek
• Közgazdász c. egyetemi lap (1978-82)
• Esti Hírlap (1982-88)
• ADÓ c. lap főszerkesztő (1990-95)
• Pénzügyminisztérium sajtóo.v. (1988-90)
• Ingatlanpiac c. lap főszerkesztő (1989-97)
• Immopress kft. tulajdonos – ügyvezető ig. (1998-2004) Ingatlan és Befektetés ingatlanpiaci szaklap
• I+B Média kft. tulajdonos-ügyv.ig. (1999-2004) Lakás.hu c.újság
• LAKÁSVÁSÁR kft. tulajdonos-ügyv.ig. (2001-2004)
• Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnök, államtitkár (2004-2006)
• RealEast kft tulajdonos - ügyvezető igazgató (2007-)
• LAKÁSVÁSÁR Média Csoport elnök (2007-)
Egyéb megbízások
Média
• ingatlan rovatszerk. napilapoknál, ingatlanos tv-műsorok szerk.
Ingatlanpiac
• tanácsadás nagy ingatlanos cégeknél
Társadalmi tevékenységek:
• Ingatlantőzsde alapítója (1998-2000)
• Magyar Ingatlan Információs Egyesület alapító elnöke (2004-)
• Ingatlanfórum elnöke (2002-2003)
• Magyar Újságírók Országos Szövetsége Ingatlanpiaci szakosztály alapító elnök(2004-)
• Magyar Ingatlanparlament alapító elnöke (2007-)
Borsi László -->
[enews_gallery id='234819']
