Váratlant húzott Trump, egy 100 éves törvénnyel tenne végleg keresztbe Iránnak – valamit nagyon benézett az amerikai elnök?
Donald Trump amerikai elnök ismét a kedvenc fegyveréhez nyúlt, hogy nyomást gyakoroljon Teheránra: 50 százalékos vámok kivetésével bünteti azokat az országokat, amelyek fegyvert szállítanak Iránnak. Bár a Legfelsőbb Bíróság vámdöntése után nem teljesen világos, milyen jogi alapja van erre a lépésre, van egy nagyobb probléma is vele – Irán gyakorlatilag nem importál fegyvereket.
„Az Iránnak fegyvert szállító országokra az Amerikai Egyesült Államokban értékesített valamennyi áru után azonnal 50 százalékos vámot vetünk ki, azonnali hatállyal. Kivételek és mentességek nem lesznek!” – írta Trump a Truth Socialon közzétett bejegyzésében.
A hírrel kapcsolatban a Politico emlékeztetett, hogy az elnök gyakran használja a nyomásgyakorlás eszközeként a vámokat, de a Legfelsőbb Bíróság februárban megfosztotta a fő jogalaptól, az 1977-es Nemzetközi Sürgősségi Gazdasági Hatáskörről szóló törvény (International Emergency Economic Powers Act – IEEPA) alkalmazásától.
Így a rendelkezésére álló vámeszközök korlátozottabbak és nehézkesebbek, mivel a vámok kivetése előtt konkrétabb indoklást és alaposabb vizsgálatokat igényelnek – ez történik jelenleg a túlzott ipari kapacitás miatt 16 főbb kereskedelmi partnerük, valamint a kényszermunka ügyében több mint hatvan ország esetében.
Mi lehet az új vámok jogi alapja?
Az amerikai portál szerint Trump például
megpróbálhatja most alkalmazni az 1930. évi vámtörvény 338. szakaszát,
amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy akár 50 százalékos vámokat vessen ki. Ez a jogszabály azonban eredetileg a külföldi diszkriminatív kereskedelmi gyakorlatok vagy az amerikai árukra vonatkozó korlátozások elleni küzdelemre szolgál – ami a fegyvereladások esetében jogi erőltetésnek minősül.
Nagyobb probléma azonban, hogy nem nagyon van kit büntetni, mert Irán a szigorú ENSZ-szankciók miatt elsősorban a saját, alaposan megerősített védelmi iparára épít, a legfőbb és szinte kizárólagos fegyverszállítója Oroszország.
Hivatalos amerikai adatok szerint pedig a kétoldalú kereskedelmi forgalom az Egyesült Államok és Oroszország között tavaly mindössze 4,4 milliárd dollár volt, ebből az import 3,8 milliárd dollár. Washington műtrágyát, nukleáris fűtőanyagot és a fémek közül elsősorban palládiumot importál Oroszországból, amelyek
olyan fontosak, hogy nem is esnek szankciók hatálya alá.
Áramlik a fegyver a Közel-Keletre
A Közel-Kelet pedig a világ egyik legfontosabb fegyverimportőre, a Stockholmi Nemzetközi Béke Kutató Intézet (SIPRI) adatai szerint tavaly a globális forgalom 21 százalékát adta, és az elmúlt tíz évben folyamatosan a világon eladott fegyverek ötödét vásárolta. Az ukrajnai háború kitörése óta azonban Európa messze előzi, tavaly a globális fegyverimport 42 százalékával.
A Közel-Kelet legnagyobb beszállítói
- az Egyesült Államok (54 százalék),
- Olaszország (12 százalék)
- és Franciaország (11 százalék).
Az amerikaiak több térségbeli ország, például Szaúd-Arábia, Izrael és Katar legfőbb fegyverellátói a Reuters összesítése szerint.
Iránnak maradt Oroszország
Iránnak csupán egy igazán jelentős partnere van, Oroszország, a SIPRI jelentése szerint az elmúlt tíz évben rakétákat, repülőgépeket és légvédelmi rendszereket vásárolt Moszkvától.
Oroszországba irányul az iráni fegyverexport majdnem 73 százaléka is. Az ukrajnai háborúban kulcsszerepet játszanak az iráni drónok, bár az oroszok azóta nagyrészt kigolyózták Teheránt az üzletből, tömegével gyártják a továbbfejlesztett, olcsóbb drónokat.
Törökország is Irán kulcsfontosságú partnere, de az Observatory of Economic Complexity (OEC) adatai szerint mindössze 2,37 millió dollár értékben exportált Iránnak elsősorban a drón- és rakétaprogramokhoz szükséges technológiát.
A NATO-tag Törökországon keresztül azonban illegális fegyverszállítmányok is eljutnak Iránba,
amit Ankara a márciusban elfogadott új, szigorú szabályozással próbál visszaszorítani.
A Japan Times tudósítása szerint annak viszont semmi jele, hogy Irán egyik legfontosabb szövetségese, olajának legfőbb vásárlója, Kína közvetlenül fegyvereket szállítana Teheránnak.
Kettős – polgári és katonai – célra is használható termékeket azonban biztosít Peking Teheránnak Jang Zi, a szingapúri S. Rajaratnam School of International Studies kutatója szerint. „Kínát a szankciók, valamint az Öböl menti szunnita államokkal és Izraellel fennálló kapcsolataival összefüggő megfontolások korlátozzák” – magyarázta a japán lapnak.
Az ENSZ-szankciók önellátásra kényszerítették Iránt
Irán azonban nagyrészt önellátó, annak ellenére, hogy regionális hatalom, nagyon kevés fegyvert importál – emlékeztetett Zain Hussain, a SIPRI kutatója a szervezet hivatalos oldalán publikált interjúban.
Az 1990-es években még nem ez volt a helyzet, de 2006-tól kezdődően az ENSZ Biztonsági Tanácsának sorozatos határozatai egyre szigorúbb fegyverembargót róttak ki az országra. Erre válaszul fokozta Irán saját fegyver-, különösen rakéta- és dróngyártását.
Bár az ENSZ-embargó 2020-ban lejárt, Irán azután is viszonylag kevés jelentős fegyvert vásárolt,
a szakértő szerint feltehetően azért, mert magas szintű önellátást ért el az általa szükségesnek ítélt rendszerek terén, és talán a potenciális beszállítók iránti bizalom hiánya miatt is.
Az ENSZ-korlátozásokat 2025-ben újra bevezették, így azóta nehéz is lenne Teherán számára a legális fegyvervásárlás.
