A Tisza terve így omlasztaná össze a családi költségvetést: 1000 forintos benzin, háromszoros rezsi

Most hamarosan egyszerre csap le Európára egy energia- és nyomában egy pénzügyi válság – hallottuk Orbán Viktortól a felújított Citadella átadásán. Európa már most is nehéz helyzetben van, mivel az Oroszország elleni szankciókkal és az Északi áramlat 2022. szeptemberi felrobbantásával jóval drágábban szerzi be az energiát, mint korábban. Brüsszel a katari LNG-vel tervezte helyettesíteni a kieső gázt, de a február 27-én kitört iráni háború hatására Katar leállította a termelést, így már a jóval drágább nyersanyag sem áll rendelkezésre. 

A földgáz mellett a kőolajbeszerzés is jóval kockázatosabb és drágább, mint korábban volt. Fenyegető energiahiánnyal néz szembe az egész unió.

Ebben az eleve nehéz világgazdasági környezetben tetézve a bajt, blokád alá vonta Magyarországot Ukrajna azzal, hogy január végén elzárta a Barátság kőolajvezetéket.

Mint tudjuk, annak ellenére, hogy minden szankció alól mentességet kaptunk, Brüsszel mégis a lehető leggyorsabban és véglegesen le kívánja választani Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Ezt a Tisza párttal kívánja végrehajtani, ezért is támogatja minden módon Magyar Péteréket. 

Az unió még mindig nem érzékeli a helyzet súlyosságát. Már Trump is azt nyilatkozta a minap egy sajtótájékoztatón, hogy „az orosz olajtól nem kell félni, a magas áraktól viszont igen”. Az USA elnöke szerint „a legfőbb ellenség nem Oroszország, hanem az infláció és a 110 dollár fölé drágult olaj”. A tiszások részéről felelőtlen ostobaság ebben a helyzetben az orosz olajról történő leválást és az energiarendszerünk átállítását tervezni, hiszen mind a magyar gazdaság, mind a lakosság összeroppanna a dupla teher alatt. 

Ha Mol százhalombattai finomítója nem jutna hozzá urali olajhoz, akkor technológiai átalakítást kellene végrehajtani, s ez alatt nem, vagy csak jóval kisebb mennyiségben tudna termelni, ezáltal a Mol részesedése a magyar piacon szinte azonnal visszaszorulna, a külföldi multik pedig új piachoz jutnának. Kérdéses, hogy csak az átalakítás alatt átmenetileg vagy véglegesen. Ez emelné az üzemanyagárakat az egész régióban, hiány és ellátási nehézségek adódnának, ami még korlátozásokhoz is vezethetne. A bizonytalan és drága üzemanyag-ellátás a teljes gazdaságra negatív hatással lenne. Romlana a versenyképességünk, munkahelyek szűnnek meg, nőne a munkanélküliség csökkenne a fogyasztás, elindulna az infláció, heteken belül komoly recesszióval kellene szembenéznünk. 

Tény, hogy a nemzetközi olajmultik hatalmas nyereségre tennének szert, s a részvényárfolyamuk is jelentősen megemelkedne. A Shell részvényesei már idén az elmúlt négy hónapban is hatalmas árfolyamnyereséget könyvelhetnek el, hiszen a január 8-i 29,89 eurós szintről április 7-re 40,42 euróra emelkedett a papírjuk ára. Ez a 35,2 százalékos növekedés részvényenként több mint 4000 forinttal gazdagította őket egyharmad év alatt. Így már érthető, hogy a Tisza, amelynek a legfelsőbb vezetésében olyanok is ülnek, akik jelentős Shell-részvénypakettel rendelkeznek, miért támogatják a magyar családokat és a kkv-kat tönkre tevő terveket.

A Tisza-terv várható hatásai

Vizsgáljuk meg konkrétan, milyen hatása lenne egy családra, ha le kellene válnunk az orosz energiáról úgy, ahogyan a Tisza párt egyik korábbi munkacsoport-vezetője által nyilvánosságra hozott dokumentumban olvashatjuk!

Kezdjük a közvetlen hatásokkal

1. védett üzemanyag ár kivezetése: még az iráni háború kitörése előtt számolta ki a Századvég, hogy ha leállítják a Barátság kőolajvezetéket, s a régióból kiesik ez a mennyiségű nyersanyag, akkor csak a piaci kiesés miatt 1000 forint feletti üzemanyagárakkal kell kalkulálnunk. A Tisza dokumentuma is ezzel az árral számol. Az öbölháború okozta világpiaci kiesés miatt már érzékelhető rohamtempóban emelkedő árakkal ez az összeg még nagyobb lenne, de maradjunk a példánkban az 1000 forintnál. Ha a jelenlegi 595 forint/literes benzinár megemelkedik 1000 forintra, akkor 405 forinttal kell többet fizetnünk literenként. Egy átlagos autós ma hazánkban évente 18 ezer kilométert megy, s vegyünk átlagosan 8 literes fogyasztást, így évente 1440 litert tankol. A 405 forint/literes áremelkedés havonta 48 600 forint, évente közel 600 ezer forint pluszköltséget jelent egy átlagos családi autó esetében. A kétgyermekes családok közül többen két autót használnak, egyik átlagos, a második pedig annál alacsonyabb futásteljesítményű. A kalkulációnkban számoljunk az átlag felével. Ennek a családnak évente azonnal 900 ezer forinttal kellene többet költeni az üzemanyagra a védett árak kivezetése után.
2. rezsicsökkentés kivezetése: jelenleg hazánkban a háztartások éves átlagos rezsiköltsége 250-350 ezer forint. Ma hazánkban a teljes rezsiköltség az uniós átlagnak kevesebb mint 38 százaléka. Csehországban ez már háromszorosa a magyarnak, az uniós átlag 105 százaléka, mert amióta leváltak a Barátság kőolajvezetékről, hatalmasat nőtt náluk is a lakosságienergia-számla. Erről bővebben írtam a korábbi elemzésemben. A dokumentum is 2-2,5-szeresére emelkedő rezsiárakkal kalkulál. Ha azzal számolunk, hogy nálunk is a cseh szintre, a mostaninak háromszorosára emelkedik a rezsi, akkor ez havi 31 ezer forintos növekedés a gázszámla és 16 ezer forintos az áramszámla esetében, együtt 47 ezer forint plusz havonta, ami szintén közel 600 ezer forint évente. 

Ha ezekhez még a dokumentumban olvasható energiafüggetlenségi adót is hozzávesszük, amiből 360 milliárd forintos éves adóbevételt kívánnak elérni, s a megtakarításainkra vetnék ki, akkor egymillió adózóval számolva is 360 ezer forint egy adózóra jutó éves átlagos befizetést jelentene. Köztudott, hogy 2024. év végén bejelentették, hogy már egymillió honfitársunknak volt állampapír megtakarítása, s ezen kívül még számos megtakarítási forma létezik hazánkban, például babakötvény, befektetési alapok, ezért legalább egymillió fővel számolni kell akkor, amikor meg kívánjuk becsülni a potenciális adózók körét annak ellenére, hogy a dokumentum azt a kommunikációt javasolja, hogy ezzel az adóval csak a dúsgazdag NER-oligarchákat kívánják megadóztatni. Ennyien azért nincsenek ők.

Összességében tehát a Tisza-féle energiaátállási terv 1,5-1,8 milliós többletkiadást jelentene egy átlagos család esetében. A korábbi terveikből pedig azt olvashattuk ki, hogy a családok bevételeit is csökkentenék, mivel több szja-t kellene fizetniük, s így a nettó keresetük csökkenne, a kiadásaik pedig növekednének. Ez egyértelműen a szegénység vagy társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek arányát és számát növelné, a középosztály zsugorodásához, a szegénység mélyüléséhez vezetne. Fontos hangsúlyozni, hogy 2010 óta a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közül 1,3 millióan tudtak kilépni, s átlépni a középosztályba. Ez a terv nemcsak ezt az 1,3 millió honfitársunkat lökné ismét a szegénység kockázatával élők közé, hanem ennél jóval többet.

Az infláció emelkedése

Az orosz olajról való leválás közvetlen hatásai mellett az inflációt is gerjeszti, ahogy ezt már Brüsszelen és a Tisza Párton kívül szinte mindenki látja. 

Az üzemanyagok adják a vásárlói kosár több mint 5 százalékát. Ez azt jelenti, hogy az üzemanyagárak 10 százalékos növekedése az inflációt 0,5 százalékponttal közvetlenül megemeli. Mivel az üzemanyag olyan termék, ami hatással van a többi termék és szolgáltatás árára is, ökölszabályként ugyanilyen mértékben emeli közvetett hatásaként az inflációt, tehát 2X0,5=1 százalékponttal számolhatunk. 

A februári, idei legalacsonyabb üzemanyagár 1000 forintra történő drágulása 80 százalékos emelkedést jelentene, azaz csupán ez a tétel minimum 8 százalékponttal emelné az éves inflációt.

A háztartási energia 5,5-6,5 százalékát teszi ki a vásáróli kosárnak. A rezsicsökkentés eltörlése után ez még nagyobb arány is lehet, de számoljunk a 6,5 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy 10 százalékos emelkedése 0,65 százalékponttal emeli a teljes inflációt. Ha háromszorosára, azaz 200 százalékkal emelkedne, akkor minimum 13 százalékponttal nőne az éves infláció azonnal. 

Az üzemanyagár és a rezsi emelkedése maga 21 százalékponttal növelné az inflációt, s azonnal minimum éves 25 százalék lenne. Legutóbb 1995–1996-ban, a Bokros-csomag idején volt 20 százalék felett az éves infláció hazánkban. 

Az ekkora mértékű és gyors infláció növekedés más területekre is kihat, s elindul egy inflációs spirál, ami aztán egy pénzügyi válságot hozhat létre, ahogy ezt a miniszterelnök úr is említette a hétvégén, sőt az USA elnökétől is hallottunk hasonlót. Egy ilyen hatalmas lejtőn már nehéz lesz megállni, inkább meg kell előzni ezeket a folyamatokat. Meg kell akadályozni, hogy a Tisza Párt tervei megvalósulhassanak, s erre most vasárnap a választáskor lesz lehetőségünk.

A felelőtlen, értelmetlen, mind a vállalkozásainkra mind a családjainkra elviselhetetlen anyagi terhet rakó intézkedések akkor nem fognak megvalósulni, ha a választópolgárok nagyobb része racionális döntést tud hozni.

Nagyon bízom a magyar emberek racionalitásában, józan gondolkodásában!

Most a legfontosabb, hogy azok mind elmenjenek szavazni, akik felelősen gondolkodnak a jövőről, a saját és családjaik, valamint Magyarország jövőjéről. 

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!