Célpontot kereső írek

Az ír milliomosok aránya már meghaladta az amerikaiakét az ország teljes lakosságához viszonyítva. A Bank of Ireland private banking részlegének felmérése szerint legalább 30 ezer emberről van szó, de ha a felértékelődött saját házak tulajdonosait is ideszámítjuk, akkor a szám százezernél is magasabb lehet – kezdte a szigetországiak befektető kedvének további növekedéséről szóló, ősszel közölt beszámolóját az Aer Lingus ír állami légitársaság fedélzeti magazinjának, a Carának a tudósítója.

Írhatta volna, hogy honfitársai között egyre több olyan van, aki Közép- és Kelet-Európában próbál szerencsét, hiszen tényleg ír inváziónak voltunk-vagyunk tanúi. Nem írta, de nem azért, mert ez nem jellemző, hanem azért, mert méreteit tekintve manapság még inkább a nyugat-európai befektetéseké a fő szerep az írek szemében.

A CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó összesítése szerint az elmúlt 5-6 évben a kereskedelmi ingatlanok is felkeltették érdeklődésüket: 2001 óta 8 milliárd euró értékű plázát, irodát, raktárt vagy hotelt vettek Londonban, Cape Townban vagy New Yorkban, hogy csak néhány kedvelt célpontot említsünk. A korábbi befektetésekkel együtt már 40 milliárd eurónál tartanak.

Az ír és a magyar légicégek egyébként tucatjával szállítanak még most is olyan íreket, akik először turistaként fedezik fel Prágát, Budapestet vagy a bolgár tengerpartot, aztán hazatérve nyomban a befektetés mellett döntenek. Százával vannak olyanok is, akik még csak el sem utaznak, hanem Dublinban, tervasztalról veszik meg a lakásokat. Budapesten több olyan belvárosi utca van, ahol majdnem egész emeleteket vettek meg a közelmúltban.

Az ír jegybankról az amerikai jelzálogpiaci válság gyors begyűrűzése kapcsán sokat hallhattak a szigetországiak. A szervezet ugyanis az egyre aggodalmasabb piaci figyelmeztetések miatt közleményt adott ki: egyrészt kölcsöneinek 80 százalékát letétekkel fedezte, nincs közvetlen pénzügyi kapcsolatban az amerikai másodlagos jelzálogpiaccal, és közvetett kitettsége sem éri el a 10 milliárd eurót.

Az ír ingatlanpiacon érdekelt nemzetközi befektetők ugyanakkor mégsem nyugodhattak meg. A nagy fejlesztők – és itt főleg a lakáspiac vezető vállalatairól van szó – 15-20 százalékkal kevesebb új lakást adtak el az idei első fél évben, mint a tavalyi hasonló időszakban. Néhányan közülük a brit piacra csoportosították át kapacitásaik egy részét, ott ugyanis legalább stabilabb, ha nem is magas hozamokkal számolhatnak.

A Financial Times e hét elején már arról írt, hogy az ingatlanárak esése az egész ír gazdaságra negatív hatással lehet. A jegybank október elején 4-ről 3,25 százalékra mérsékelte az idei GDP-előrejelzését, egyebek mellett az építőipari tempó lassulása miatt.

Az idézett jegybanki szakértők ugyanakkor megjegyezték: a lakáskamatok növekedése nem kedvez az új építésűeket jelzáloggal árusító cégeknek. Az első lakást keresők ugyanis inkább bérlakásba költöznek majd, a lakbérek ugyanis már évek óta mérséklődnek a szigetországban.

A kevesebb újlakás-építés és -eladás egyben azt is jelenti, hogy a kormánynak kevesebb adóbevétele lesz ebből az ágazatból. Az első kilenc hónapban a teljes adóbevétel 490 millió euróval maradt el a tavalyi év azonos időszakáétól, ennek az összegnek több mint fele az ingatlanokra kivetett illeték lett volna.