Felfújták a Mol mentőövét - az EU már vizsgálja a lex Mol-t

Az Európai Bizottság már megkezdte a magyar országgyűlés által hétfőn lex Mol néven elfogadott törvény tanulmányozását, hogy megfelel az olyan uniós alapértékeknek, mint  a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadsága – nyilatkozta tegnap Oliver Drewes, a brüsszeli testület illetékes szóvivője. Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős biztos már korábban jelezte, Magyarország ellen eljárás indult az aranyrészvények ügyében, és ezt folytathatják, ha a magyar hatóságok megakadályozzák a részesedésszerzést stratégiainak tekintett vállalatokban, így a Mol-ban.

A parlament azonban hétfőn megszavazta a lex Mol-t. A törvény célja az, hogy a közellátás szempontjából jelentős vállalkozások esetében megteremtsék a védekezés lehetőségét a nyilvános vételi ajánlattal szemben. Továbbá, hogy kizárják az áttörési szabály alkalmazását azokkal a céltársaságokkal kapcsolatban, ahol a magyar államnak elsőbbségi részvénye van. A jogszabály nemcsak a magyar olajipari céget védi, de azért hívják lex Mol-nak, mivel a Mol felvásárlását akarták megakadályozni az osztrák OMV – vagy esetleg az orosz Gazprom – által. Az OMV így hiába vásárolná meg a Mol részvényeinek 75 százalékát, akkor sem tudná irányítani a céget. Sőt a 75 százaléknyi tulajdon nem jelentene egyben 75 százaléknyi szavazatot sem, mivel ezt is korlátozhatják a közgyűlések.

A törvény lehetővé teszi, hogy a cégek alapszabályban rögzítsék, mekkora szavazati aránnyal hívhatók vissza az igazgatósági tagok. A részvények magas hányadát bíró tulajdonos sem tudja elmozdítani a menedzsmentet, ha nincs "kéznél" az alapszabályban meghatározott szavazati arány. A törvény a következő energiacégeket érinti: Mol, a Magyar Villamos Művek Zrt, a regionális gáz-, valamint áramszolgáltatók, Paksi Atomerőmű, Pannonpower, Dunamenti-, Vértesi-, Bakonyi-, Mátrai-, Tiszai-, Budapesti Erőmű, Országos Villamos Távvezeték és a rendszerirányító MAVIR. Egy módosító indítvánnyal kiegészült a lista a vízellátás biztonsága szempontjából fontos vállalatokkal. Eltörölték azt a szabályt, amely 10 százalékban maximálja a megszerezhető sajátrészvény-arányt, igaz, sajátrészvény továbbra is csak az adózott, osztalékfizetésre szolgáló eredményből vásárolható.

A javaslat ellen három szocialista – Hajdu Attila, Szabó Zoltán, Szanyi Tibor – és egy fideszes képviselő – Aszódi Pál szavazott, hárman pedig az MSZP frakcióból tartózkodtak – Borenszki Ervin, Keller László, Molnár Albert. Szanyi szerint a jogszabály üzenete fél éven belül „leülteti” a hazai részvénypiacot, a külföldi befektetők elriasztásával ágyékon szúrja a magyar gazdaságot. A tőzsdei kisbefektetők érdekvédelmi szövetsége is tiltakozott a törvény ellen, amit szerintük az OTP és a Mol harcolt ki, és a magyar tőzsdepiac halálát jelenti. A cégvezetők a részvényesek feje felett átnyúlva megszerezhetik a cégek örökös irányításának lehetőségét, így korlátlan ideig biztosíthatják maguknak az évi több százmillió forintos juttatásokat.

A záróvitában Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy felelőtlen, provinciális módon a közvagyon tárgyait privatizálták, azok külföldi tulajdonba jutottak, most menteni kell a menthetőt, pártja igen szavazata egyben vagyonvédelmi döntés is. A Fidesz elnöke úgy vélte, hogy a törvény illeszkedik az uniós törvényekhez, de lesznek, akik majd megtámadják.

„Az OMV szívesen vár akár két évet is a MOL-ra” – mondta tegnap az osztrák cég vezérigazgatója. Wolfgang Ruttenstorfer továbbra is együtt képzeli el a két cég jövőjét, ezzel kapcsolatban lesznek tárgyalások, amelyek időpontjával kapcsolatban semmi nem sürget senkit.

AS Network - Éber Sándor-->