Miért hasznos Budapestnek, ha felhőkarcolók tűnnek fel utcáin?

A legfrissebb híradások szerint újabb törpe felhőkarcolóval gazdagodhat Budapest, ha  Angyalföldön felépülne  az a 74 méteres épület, amelynek a rendőrpalota szomszédságában szemelték ki a helyét. A főváros, illetve a kerület illetékesei magas „árat” szabtak az építési engedélyért:  legalább másfél milliárd forint értékű közcélú beruházást vár el az építtetőtől, a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-től. Arató György, Angyalföld főépítészének nyilatkozta szerint „Elférne, és szebben is mutatna egy igazi, karcsú toronyház a Váci út és a Róbert Károly körút sarkán, de a fővárosi önkormányzat korábban rendeletben szabályozta, hogy –szemben a Raiffeisen által megálmodott 110 méteressel – maximum 55 méter magas építményeket lehet felhúzni a Hungária körúton kívül”.

Bizonyos szempontból hasznos lehet Budapestnek egy-két toronyház, de meg kell vizsgálnunk a kérdést, miért? Egy toronyház kivitelezése, hacsak az építési telkek ára és mérete nem hat ösztönzőleg, főleg presztízsértékkel bír. Az építési költségek, biztonsági, gazdaságossági és üzemeltetési szempontok ugyanis önmagukban nem szólnak mellette.

Ha már mindenképpen felhőkarcolókat szeretnénk egyszer Budapesten látni, akkor mind építészeti, mind funkcionális szempontból hasznosabbnak és reálisabbnak tartaná a Colliers ügyvezetője, ha egy új városrész kialakítása kapcsán adnának helyet az „égimeszelőknek”. Ez a városnak is sokkal előnyösebb lenne, mint ha a meglévő, központi helyekre építenék őket. Smithing szerint a Csepel-sziget teteje kiváló lehetőséget kínál több toronyház építésére is, amelyhez ha a város biztosítaná a korszerű tömegközlekedést, akár egy magyar Manhattanné is válhatna. A közlekedés további modernizálásával, befektetésekkel ez a projekt Csepelt idővel felzárkóztatná a belvároshoz.