Satuban a kereskedők
Bírósági perekhez vezethet, ha a gabonatermelők nem teljesítik kukoricaszállítási szerződéseiket – közölte Pótsa Zsófia, a felvásárlókat tömörítő Gabonaszövetség főtitkára. Az agrártárca ugyanis a múlt héten a nyári aszályt az ország teljes területére vis maiornak (előre nem látható, elháríthatatlan körülménynek) minősítette. A termelők egy része erre hivatkozva leállította kukoricaszállításait, amelyekre az 58-60 ezer forintos tonnánkénti mai piaci áraknál akár 20 ezer forinttal is olcsóbban vállalt korábban kötelezettséget. A kereskedő és takarmánykeverő cégek perre is mehetnek, ha a gazdálkodók – a vis maiort kihasználva – csak az alacsonyabb árak teljesítése alól igyekeztek kibújni – vélik ágazati szakértők.
A kereskedőknek is meg kell érteniük, hogy a gazdálkodók a szárazság miatt kevesebb kukoricát takaríthatnak be – hangsúlyozta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az összmennyiség az üzemek saját korábbi becsléseihez képest is 10-15 százalékkal kisebb lesz. Az érdekképviselet szerint a kukoricára vonatkozó szerződések 30-40 százalékában szerepel csak ár, a többit általánosabb feltételekkel kötötték a gazdálkodók. Tóth István hozzátette: a hosszú távú partneri viszony megőrzése érdekében a termelőknek és a kereskedőknek is kompromisszumra kell törekedniük a vitás ügyekben. A MOSZ azt javasolja tagjainak, hogy igyekezzenek új egyezségre jutni a kereskedőkkel minden olyan esetben, amikor a rossz termés miatt korábban kötött szerződéseiket maradéktalanul nem teljesíthetik, így szankciók (terhelnék őket. Ha a megállapodásokban nincsenek ilyen konkrétumok, az is megfelelő megoldás lehet, ha a termelők bejelentik partnereiknek, hogy a kisebb hozamok miatt nem tudják leszállítani a vállalt mennyiséget – véli a MOSZ.
Mint ismert, az agrártárca „vis maior közleménye” azt a célt szolgálta, hogy a károsultak előzetes bejelentés nélkül nyújthassák be támogatási igényüket az idén létrehozott nemzeti agrárkár-enyhítési alaphoz (vagyis a vis maior deklarálása nem vonatkozott a kereskedelmi ügyletekre). Az értelmezési nehézségek és a kialakult piaci zavar nyomán a minisztériumnak mégis azzal kellett pontosítania közleményét, hogy a vis maior kihirdetése önmagában nem jelent jogalapot a magánjogi szerződések felrúgására. Pótsa Zsófia szerint egyelőre nem tudni, hogy az FVM korrigált álláspontját a gazdálkodók mennyire veszik figyelembe. Hozzátette: a mai piaci helyzetben nemcsak a termelők, hanem a (kisebb) kereskedők is tönkremehetnek, ha egyáltalán nem, vagy a korábbi megállapodásoknál jóval drágábban juthatnak csak áruhoz. VG
