Újabb csörték a fúzió körül

Egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta meg a parlament tegnap a lex Mol módosító indítványait, s ez egyértelmű üzenet az OMV és támogatói számára: a magyar politika egységes és eltökélt abban a kérdésben, hogy megvédi a külföldi befolyástól a straté-giai jelentőségű magyar cégeket. A jogszabály zárószavazására jövő hétfőn kerülhet sor, és október második felében léphet hatályba. A törvény komoly eszközöket ad a cégek kezébe, amellyel most leginkább a Molnak kedvez.

Egy kiskapu azért még maradt: a stratégiai cégek legfőbb szerve, vagyis a közgyűlés a törvény hatályalépése után dönthet arról, hogy a háromnegyedes visszahívást, vagy az egyszerű többséggel történő vezetőváltást akarja-e az alapszabályba beépíteni. A leendő jogszabály úgy rendelkezik, hogy a cégek vezetése csak háromnegyedes szavazattöbbséggel hívható vissza, hacsak a közgyűlés másként nem rendelkezik.

A kormány tagjai közül tegnap ketten is reagáltak az osztrák gazdasági miniszter hét végi üzenetére az OMV–Mol csatával kapcsolatban. Számtalan ötletem lenne, hogy az osztrákok mire fordítsák saját költségvetési pénzeiket – reagált a Világgazdaságnak Veres János. A pénzügyminiszter a két cég jövőben fúzióját feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy az a részvényesek döntésén múlik.

Kóka János gazdasági miniszter szerint ellenséges felvásárlási kísérleteket, szabálytalan akciókat tapasztaltak már a magyar tőkepiacon, azt azonban rendkívül szokatlannak nevezte, hogy mindez egy uniós ország kormányának politikai támogatásával történjen. Érti Martin Bartenstein szándékát: egy osztrák állami cég be szeretne kebelezni egy magyar magánvállalatot, s ilyenkor az osztrák miniszter feladatának érzi, hogy a politika összes fortélyát bevesse. A magyar miniszter üzent Brüszszelnek is: Magyarország nem érdekelt egy regionális olaj- és gázmonopólium létrejöttében, illetve a Mol Bartenstein által javasolt „államosítása” rossz megoldás lenne.

A magyar állam az OTP-n vagy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül elérhetné a 25 plusz egy százalékot, ám ez valószínűtlen, erre nincs esély – mondta lapunknak Podolák György. Az MSZP-frakció gazdasági munkacsoportjának vezetője szerint a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő törvények módosítása pont arról szól, hogy a tulajdonosok kapnak többletjogosítványokat.

A magyar olajtársaság az OMV félrevezető állításai miatt tárgyalásokat kezdeményez jelentősebb befektetőivel, s megismertetnék a Mol vezetésének állapotját. A társaság célja a cégvezetés magatartása kapcsán felmerült esetleges aggályok tisztázása. Ezzel együtt – ahogy Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója lapunk érdeklődésére válaszolva elmondta – az OMV tulajdonosaival is felveszik a kapcsolatot. A kommunikációs igazgató ismét megerősítette: az OMV érvei az egyesüléssel kapcsolatos szinergiákról nem valósak, a Mol számítása inkább negatív szinergiahatásokat tárt fel. Félrevezető továbbá, hogy egy esetleges fúziónál a versenyjogi engedélyek megszerzése nem jelentene gondot. Ferenc I. Szabolcs rámutatott arra is, hogy a Mol alapszabályában lévő 10 százalékos szavazati korlát egyetlen EU-előírással sem ellentétes, Európában több vállalat is alkalmazza a szavazatkorlátozást. Az egyes alapkezelők OMV-ajánlattal kapcsolatos leveleiről szólva pedig úgy nyilatkozott: a PSZÁF szerint nincs OMV-ajánlat, így nem tud érdemben reagálni egyes alapkezelők ajánlattal kapcsolatos felvetéseire. (Jegyzet a 20. oldalon) VG

A Mol október végéig átveszi az ellenőrzést a Tifon felett. Utóbbi cég 36 kútjával a horvát üzemanyag-kiskereskedelem 7 százalékát ellenőrzi, és további 20 helyszínen fejleszt.

A Mol október végéig átveszi az ellenőrzést a Tifon felett. Utóbbi cég 36 kútjával a horvát üzemanyag-kiskereskedelem 7 százalékát ellenőrzi, és további 20 helyszínen fejleszt.-->