Dráguló papír és energia
Kereskedelem. A kiélezett piaci versenyben a nyomdák között az szerepelhet sikeresebben, amelyik jobban el tudja adni a termékét, szolgáltatását. Nem véletlen, hogy a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség hagyományos éves őszi konferenciáján az elmúlt hét végén a kereskedelem került a középpontba.
Peller Katalin főtitkár úgy fogalmazott, hogy a hazai nyomdák többsége képes jó áron jó minőségű termék készítésére, önmagában azonban ez sem mindig elég a nyereséges működéshez, a vállalkozásoknak a szolgáltatásaikat értékesíteni kell a piacon. Ez főleg a kkv-knak jelenthet problémát, hiszen a nagyvállalatoknak vannak külön részlegeik, amelyek beszerzésre, eladásra szakosodtak. A főtitkár hozzátette: a középvállalkozások többségénél is érezhető az a törekvés, hogy olyan szakembereket alkalmazzanak, akik jártasak az értékesítésben. A kisvállalkozásoknak azonban – s a hazai nyomdaipar derékhadát ők adják – a legtöbb esetben a szűkös anyagi források miatt erre nincs lehetőségük. Ilyenkor a tulajdonosoknak, vezetőknek kell olyan ismereteket szerezniük, amelyek segítségével a kereskedelem területén is sikeresek lehetnek.
Ebben próbált segíteni a szövetség konferenciája is, amelyen nyolc előadást hallgathattak meg a résztvevők. Peller Katalin elmondta: elsősorban arra kérte az előadókat, ne „tankönyvízű” beszámolókat tartsanak, hanem gyakorlati tanácsokat adjanak a menedzsereknek, bemutatva, tapasztalataik szerint melyek a működőképes, illetve működésképtelen módszerek.
A jó értékesítési tevékenység a következő hónapokban is nagy hangsúlyt kaphat a nyomdák gazdálkodásában, hiszen prognosztizálható, hogy jövőre jelentős költségnövekedéssel kell szembenézniük a cégeknek. Várható, hogy a villamosenergia-piac liberalizációját követően, 2008-ban nagymértékben drágul a villamos energia. Ez nem elhanyagolható tétel a nyomdák éves költségvetésében, hiszen a gépek üzemeltetése nem kevés áramot emészt fel. A nyomdák számolhatnak azzal is, hogy a papírért szintén többet kell majd fizetniük. Hogy mekkora lesz az áremelkedés mértéke, arról egyelőre nem nyilatkoznak a papírkereskedők, vélhetően ők sem akarják idő előtt „kiteregetni a kártyáikat”. Ami tény: a nyomdai papírok ára már hosszú ideje nem változott – a csomagolóanyag-gyártóknak kellett megküzdeniük a drágulással –, miközben az alapanyag cellulóz ára hektikusan mozgott, többnyire felfelé. A papírgyártás költségei is folyamatosan nőttek, s túltermelés miatt több finn és svéd papírgyár került krízishelyzetbe és zárta be kapuit. A csökkenő kapacitások miatt jelenleg kevesebb eladható papír van a piacon, ez drágulást eredményez, s a hazai nyomdák főleg importbeszerzésre támaszkodhatnak.
Most még nem tudni, hogy az áremelést milyen mértékben tudják továbbhárítani a cégek, s a nehezedő gazdasági környezet miatt hány nyomda lesz kénytelen csődöt jelenteni. A statisztikai adatok azt mutatják, az elmúlt években nem volt krízishelyzet az ágazatban, a cégek, valamint a foglalkoztatottak száma kismértékben – tíz százalék alatt – csökkent. Változatlanul jellemző, hogy a nyomdák úgymond előremenekülnek, ezt jelzi, hogy az utolsó három esztendőben évről évre nő a beruházásokra fordított összeg, s annak jó része gépfejlesztést takar. VG
