Olcsón keresünk jó lakásokat - kevesebbet tudunk spórolni

Az ideális lakás új építésű, lehetőleg jó környéken van és nem drágább húszmilliónál – ez derül ki egy friss felmérésből, amelyet az Ingatlan és Befektetés magazin készített a 2007. évi Lakásvásár kiállítás alkalmával. A felmérés szerint a magyar vásárlók több mint nyolcvan százaléka ebben az árkategóriában, azaz 20 millió forint alatti áron keres magának ingatlant. A legfontosabb szempont a lakás ára mellett pedig, hogy milyen környéken van, milyen a közlekedés, mik a fenntartási költségek. Ezt tükrözi az is, hogy a megkérdezett vásárlók több mint fele, 56 százaléka, a döntés meghozatalánál a legnagyobb fontosságot a fűtésköltségeknek tulajdonítja.

Komolyan visszaesett viszont a drágább ingatlanok iránti kereslet: 25 millió forint feletti értékű ingatlant a vásárlóknak már csak alig öt százaléka venne, a tavalyi tíz százalék helyett. Ennek megfelelően 2007-ben ismét csökkent az újonnan megépített lakások átlagos alapterülete; ez Budapesten 62, országosan 86 négyzetméter.

„Összességében nincs változás a piacon az eddigi évekhez képest, kedveltek az 1+2 fél, 2, 2+fél szobás, 50-60 m2 közötti lakások” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. A szakértő lapunk kérdésére elmondta, az egyik alapvető változás az előző évekhez képest, hogy a legtöbben már akkor megvennék lakásukat, mikor az még csak a rajzasztalon létezik.

„Ennek részint az az oka, hogy az egyéni szempontok jobban érvényesülhetnek, ugyanakkor ez komoly nyereséggel is járhat. Egy lakás ára ugyanis az építkezés közben is emelkedik, a különbözet így a 10-15 százalékot is elérheti” – mondta Valkó Dávid. A kedvelt költözési célpontok immár évek óta többé-kevésbé állandóak, azonban az igények egyre inkább finomodnak. Míg korábban egy-egy divatos terület – és persze a hozzá kapcsolódó megfizethetőnek számító árak – önmagában is elég vonzerőt jelentett, a vásárlók ma már sokkal tudatosabbak: referenciákat kérnek az adott projektről, műszaki szakértőt visznek magukkal, alaposan előre tájékozódnak a piacon.

Kedveltek a magasabb emeleti (liftes) lakások, de elvárás a csendes környezet is. A forgalmas útra néző lakásokat, legyenek akár használtak, akár újak, nem a legegyszerűbb eladni, és sokszor csak alacsony áron sikerül. Fontos, hogy a városközpont vagy autóval, vagy valamilyen tömegközlekedési eszközzel kevés átszállással gyorsan megközelíthető legyen.

A lakásvásárlás finanszírozásánál - a megszorítások miatt - mind kevesebben választják a hiteleket. (Pedig be sem gyűrűzött hozzánk az Egyesült Államokból indult úgynevezett másodpiaci jelzálog-válság. Ezrek kénytelenek kiköltözni otthonaikból Amerikában, mivel nem tudják fizetni kölcsöntörlesztést, és a hitelező bankok is csődben vagy csődközeli helyzetben vannak. De Európa több országában - az olaszoknál, Angliában is - hasonló a helyzet a piacon.) Lakáscélú hitelre összességében csaknem 60 ezer szerződést kötöttek július végéig, összesen 286 milliárd forintért, míg 2006-ban 149 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 747 milliárd forint értékben, áll a Központi Statisztikai Hivatal adataiban.

A hitelfelvételi kedv csökkenése mellett a megtakarítások mértéke is meredeken csökkent: a GFK Hungária Piackutató Intézet jelentése szerint mind kevesebben gyűjtenek lakásvásárlásra. Az adatok szerint a lakosság mindössze 26,7 százalékának van bármilyen megtakarítása. Ez az arány a dél-dunántúli régióban a legalacsonyabb, Baranya, Somogy és Tolna megyékben csak az emberek 9,6 százalékának vannak megtakarításai.

Egyre drágább lesz a lakhelyünk

Ősszel több az adózás rendjéről szóló módosítási indítvány látott napvilágot, ezek szerint például lakóingatlan vásárlásakor megszűnne a lakásszerzési kedvezmény - azaz az eladott lakás árából egy másik vásárlására fordított összeg utáni adókedvezmény. Az eladott lakásból származó bevétel után pedig akkor kellene adózni, ha az értékesítésre a szerzéstől számított öt éven belül sor kerül – ez a határ jelenleg 15 év. Ezt az adót a hatóság méltányosságból mérsékelhetné, vagy akár elengedhetné. Az építményeket, telkeket 2009-től számított érték alapján adóztathatnák az önkormányzatok saját hatáskörükben hozott döntésük alapján. Az adó mértéke lakásnál és az ahhoz tartozó teleknél legfeljebb 0,5, más ingatlannál maximum 1,5 százalék lehetne.

AS Network - Farkas Károly Egyre drágább lesz a lakhelyünk Ősszel több az adózás rendjéről szóló módosítási indítvány látott napvilágot, ezek szerint például lakóingatlan vásárlásakor megszűnne a lakásszerzési kedvezmény - azaz az eladott lakás árából egy másik vásárlására fordított összeg utáni adókedvezmény. Az eladott lakásból származó bevétel után pedig akkor kellene adózni, ha az értékesítésre a szerzéstől számított öt éven belül sor kerül – ez a határ jelenleg 15 év. Ezt az adót a hatóság méltányosságból mérsékelhetné, vagy akár elengedhetné. Az építményeket, telkeket 2009-től számított érték alapján adóztathatnák az önkormányzatok saját hatáskörükben hozott döntésük alapján. Az adó mértéke lakásnál és az ahhoz tartozó teleknél legfeljebb 0,5, más ingatlannál maximum 1,5 százalék lehetne. -->