Veszélyben a távhőellátás
Igen messze esnek a tárgyalófelek elképzelései arról, milyen árak mellett tehetnek eleget az EU egyik fő elvárásának, a htm-futamidők rövidítésének.
A Bert a kínáltnál érezhetően magasabb árat szeretne elérni a következők miatt: három korszerű kapcsolt energiatermelő erőművének – az újpestinek, a kelenföldinek és a kispestinek – tizenhárom, négy-, illetve tizenöt éves áramvásárlási szerződései vannak az MVM VK-val, s ugyanilyen futamidőre szól a fejlesztésükre felvett 160 millió euró (40 milliárd forint) projekthitel is. Ha meglévő htm-jeit ötéves lejáratúak váltanák fel, akkor éppen annyival drágábban kellene az áramot eladnia az MVM VK-nak, amennyi a 160 millió euró öt évre való „feltorlódásából” kalkulálható.
Az árvita a fővárosi távfűtést is veszélybe sodorja. A Bert hőigény-kielégítésre optimalizált erőművei adják a fővárosban felhasznált távhő 60 százalékát. Mivel az erőműveknél az áram és a hő értékesítése együttesen biztosítja a jövedelmezőséget, ha romlik az áramtermelésé, és ha azt a hőár emelésével sem sikerül ellensúlyozni, akkor viszszaesik az egész cég eredménye. Jelen esetben: ha a Bert nem tudja az áraiban érvényesíteni a fenti 160 millió euró öt évre való feltorlódását az áramárban – vagy nem talál más, a htm-mel azonos értékű megoldást –, kénytelen lesz felbontani a Főtáv Zrt.-vel meglévő négy, fix árat rögzítő htm-jét is. Az lesz az érdeke, hogy ezek helyett a mostaninál magasabb árakat tartalmazó szerződéseket kössön, ez pedig – nem hivatalos értesülésünk szerint – akár 25 százalékkal is felnyomhatja a hő végfelhasználói díját. Ez átvihetetlen, de az sem életszerű, hogy ne legyen új szerződés a Főtáv és a Bert között.
Márpedig ellehetetlenülhet a budapesti hőellátás, ha a Bert leállítja a hőszolgáltatást vagy drasztikusan árat emel – közölte lapunkkal a Főtáv szóvivője. Balog Róbert egyben jelezte: tudnak a vitáról, és aggasztónak tartják, hogy nincs megállapodás a htm-ek ügyében. A Bert–
MVM ügy hátterében szerinte az áll, hogy amikor a döntéshozók a politikailag érzékeny áramárakat igyekeztek kordában tartani, nem vizsgálták annak hőpiaci hatásait. A távhő ugyanis a teljes energiarendszer része, ezért készíteni kellett volna egy komplex hatástanulmányt.
A Főtáv 70 százalékban vásárolja az általa eladott hőt, 60 százalékban a Berttől. A Bert–MVM ügy miatt főként Kispest hőellátása van veszélyben, de bajok lennének Kőbányán és Kelenföldön is a Berttől kapott hő nélkül.
Ha a Bert mégis elfogadja az MVM VK – számára rossz – feltételeit, viszont rá tudja kényszeríteni a Főtávra a magasabb árakat, akkor a lakosság adja majd össze azokat a milliárdokat a fűtésdíjakban, amiket ma az MVM-mel meglévő hosszú távú szerződések biztosítanak.
A távfűtést a termelési költségek növekedése is drágíthatja. A fajlagosakat az emeli, hogy több épület is levált a Főtáv hálózatáról, vagyis kevesebb fogyasztóra kell elosztani a Főtáv és a Bert fix költségeit is. Emellett az ezer köbméterenként most 305 dolláros importgáz januártól 325, áprilistól 350 dollárba is kerülhet, márpedig a Bert alapvetően gázt tüzel.
Az árvitából kiutat jelenthetnek az új villamosenergia-törvénynek a GKM-nél készülő végrehajtási rendeletei. Ezek révén a Bert kapcsolt energiatermelőként hozzáférhetne ahhoz a kapcsolt energiatámogatáshoz, amely fedezné a tényleges htm-áramárak és az MVM-mel rövidebb időre kötendő új szerződéses árak közötti különbséget. A szabályozás szerint azonban e támogatás a Bertnél jóval kisebb vállalkozásokat hivatott segíteni.
