Terhek az építőipari vállalatokon

Az európai uniós támogatás nem csodafegyver, és bár kitörési lehetőséget jelent, csak az alapvető hazai jogi, működési, gazdasági körülmények megváltoztatása hozhat tartós fellendülést az építőipar számára – hangsúlyozta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a szervezet évzáró rendezvényén. Az ágazat legnagyobb problémái között a lánctartozást, az irreálisan alacsony vállalási díjakat és a részben emiatti feketefoglalkoztatást említette az ÉVOSZ-elnök.

A lánctartozás visszaszorítására az év közepén elfogadott három törvénymódosítás hatásait egyelőre nem érzi a szakma, és bár a tagok visszajelzései szerint nagyon kedvezően fogadták, hogy elindult egy olyan folyamat, amely változást hozhat, még mindig vannak problémák. Ilyen például a jelzálog bejegyzése olyan esetekben, amikor nem fizet a megrendelő, ugyanis a tapasztalatok szerint számos esetben a földhivatal ezt minden indoklás nélkül megtagadja. Így hiába született olyan szabályozás, amely segíthetne a helyzeten, a gyakorlatban egyelőre nem vagy alig lehet alkalmazni.

A másik állandósuló gond a feketemunka, hiszen a KSH szerint az építőiparban valójában a hivatalosan bejelentett munkaerőnek közel dupláját, azaz 309 ezer embert alkalmaznak. Az ágazat szereplői ugyan már 2005-ben úgy döntöttek, hogy önszabályozással próbálják mérsékelni ezt a jelenséget, azonban az ágazati kollektív szerződés, illetve az annak mellékleteként megjelent szakmai minimálbér-táblázat nem bizonyult megfelelő eszköznek. Ennek fő oka, hogy korábban az illetékes hatóságok nem kaptak jogosítványt ezek ellenőrzésére, és bár az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség már megkapta ezt a jogot, az APEH még mindig nem vizsgálhatja a szakmai minimálbér betartását. Egyébként míg az idén ez az összeg a szakmunkások esetében 115 ezer forint volt, jövőre 130 forintra emelkedik az értékhatár.

A feketefoglalkoztatás fennmaradásában szerepet játszik a közbeszerzéseknél tanúsított kormányzati, közigazgatási magatartás is. Megkövetelik ugyan a jogszabálykövető magatartást, de a vállalási árakban ezt nem érvényesítik, nem ismerik el. Éppen ezért az ÉVOSZ azt javasolja, hogy közbeszerzéseknél határozzanak meg egy reális vállalási árat, amelynek kifizetése után már joggal számon kérhető a jogszerű foglalkoztatás. Zórándy Miklósnak, az ÉVOSZ alelnökének számításai szerint jelenleg a minimálbér alapján a legalacsonyabb rezsiórabér 1480 forint körül van, ennyi lenne a reális vállalási ár.