A cégek is bűnhődnének
A kamara sem az orvosok jutalmazásával, sem a büntetésükkel nem ért egyet, pedig a hamarosan kormány elé kerülő szabályozás szerint, aki az átlagosnál nagyobb összegben utalványoz gyógyszert a tb kontójára, attól a túllépés összegét visszavonnák. Ez több ezer doktort érintene, és a betegekre gyakorolt kedvezőtlen hatása mellett tovább csökkentheti a tb által támogatott készítmények közforgalmú patikákban lévő forgalmát, amely már 21 százalékkal, összesen 70 milliárd forinttal apadt az előző évhez képest.
A kamara ehelyett azt javasolja, hogy minden terápiás területre gyógyítási szakmai protokollokat dolgozzanak ki, és tartassák be azokat az orvosokkal, s csak akkor szabad szankcionálni, ha attól indokolatlanul eltérnek. A protokollok betartását az OEP orvosai ellenőrizzék, így nem sérülhet a betegek joga és az orvosok gyógyítási szabadsága.
Ez utóbbi amúgy is repedezik az OEP 20 százalékos delistázási szabálya miatt, amelyet az orvosok mellett a gyártók is értelmetlennek tartanak. A szabály szerint ugyanis a biztosító által megállapított referenciaárnál (ezt negyedévente, az árilicitek után megváltoztathatja) 20 százalékkal drágább szerek lekerülnek a tb-listáról.
Lara Bezerra-Koenenkamp, a Bayer Schering Pharma magyarországi vezetője azt reméli, hogy megváltozik a 20 százalékos delistázási szabály, mert úgy tartja, hogy ebben a rendszerben megszűnik a beteg és az orvos választási szabadsága. Azért is értelmetlen, mert az e körbe tartozó gyógyszerek árához fix öszszeggel járul hozzá a biztosító, így nem nő a kiadása. Az orvos viszont arra kényszerül, hogy a betegnek a jól bevált készítmény helyett olcsóbbat írjon föl.
Tény, hogy a gyógyszerpiaci szigorítások hatására az OEP kasszájában 40 milliárd forintnál nagyobb volt tavaly a megtakarítás, ez a cégek között generált árleszorító versenynek, a tb-támogatási kulcsok csökkentésének és a gyártókra kivetett 12 százalékos adónak az eredménye. Ez utóbbiból 22,4 milliárdot kasszírozott be az APEH.
A Bayer Schering is eleget tett a jogszabályokban előírt adókötelezettségének – mondta Lara Bezerra-Koenenkamp. Ám a külföldi gyártókhoz hasonlóan szembesülnie kellett azzal, hogy a törvény a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének a tulajdonosára, tehát például a külföldi székhelyű anyavállalatra rótta ki a 12 százalékos adót, ez megnehezítette a befizetéseket, ám az adózás alapjául szolgáló OEP-adatok – a kezdeti nehézségeket leszámítva – pontosak voltak – tette hozzá. Az egészségügyi tárcától megtudtuk: az említett nehézségek egy ez év január 1-jétől hatályos jogszabály-módosítással elkerülhetők.
A tetemes adóterhet a gyógyszercég egyrészt a promóciós kiadások csökkentésével ellensúlyozza, ám a legnagyobb megtakarítást a struktúra átalakításával érték el, úgy, hogy a Bayer és a Schering egyesülésekor az üres munkahelyeket nem töltötték be.
A gyógyszer-nagykereskedelmet is keményen sújtotta a szigorítás; tavaly 7,5 százalékkal csökkent a patikai és ugyanennyivel a dobozforgalmuk – mondta lapunknak Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. kereskedelmi igazgatója. S mivel 10 százalékkal bővült a patikai hálózat, ám a hipermarketekben és a benzinkutaknál létesült gyógyszertárakat csak a nagykereskedők láthatják el áruval, a csökkent árrésből több szolgáltatást kellett végezniük. Emellett a tb által támogatott készítmények után rájuk kivetett 2,5 százalékos adó több százmillió forint kiadást jelentett a vállalatnak. A nagykereskedők kockázatát jelentősen növelte, hogy amíg a régebben alapított patikák betéti társaságként működnek, így vagyonukkal felelnek a kinnlévőségeik kiegyenlítéséért, az újak kft. formájában alakultak, így mondjuk a 3 milliós törzsvagyonuk csupán tizede a forgalmuknak.
Tavaly egyébként 10 százalékkal bővült a gyógyszertári hálózat. Feller Antal attól tart, hogy a büntetéstől rettegő orvosok többsége negyedévente cseréli majd le betegei gyógyszerét még olcsóbbra, így a nagykereskedők nyakán maradnak a készletek, hiszen a készítményeket nem adhatják vissza a gyártónak.
Hasonló aggályaik vannak a patikáknak is, ezért nem mernek nagyobb mennyiségű gyógyszert készletezni. Pénzügyi gondjaik enyhítésére azt az ígéretet kapták a szaktárcától, hogy a tb által referenciatermékké minősített és az annál olcsóbb orvosságok eladása után a költségvetésből dobozonként 100 forintot kapnának. Ez az állami költségvetésnek 2,5-3 milliárd forintjába kerülne – tette hozzá Hankó Zoltán.
