A kórházak menedzsmentjén sok múlhat - vélemény az egészségbiztosítási reformról
Erdős szerint az elkövetkezendő években a finanszírozási szerződések megkötésén teljes osztályok, klinikák sorsa áll vagy bukik. "Hiába dolgoznak ott jobbnál jobb doktorok, ha a menedzsment bénázik, semmit sem ér. Az automatikus, sztenderd OEP-szerződéseknek biztosan végük, teljesen új kompetenciák és készségek kellenek majd a szerződéskötésekhez" - véli.
Erdős szerint el kell érni, hogy a kórházi dolgozók is adaptálódjanak a változásokhoz, melyek nélkül esély sincs a túlélésre. Az a vezető, aki nem lesz képes elfogadtatni munkatársaival a megváltozott játékszabályokat, meg fog bukni, és vele az egész intézetet. A feladat pedig iszonyatosan nehéz, hisz sehol másutt nincs annyi változásra képtelen, a status quóhoz a végsőkig ragaszkodó ember, mint az egészségügyben.
"Ha lesz több pénztár, ha nem, a költséghatékonyság a gyógyításban, ahogy az egész világon, nálunk is egyre nagyobb figyelmet kap. A költséghatékonyság egy hányados: a számláló helyén az egészségnyereség található, a nevező az erre fordított költség. Minél nagyobb a hányados, annál hatékonyabb az ellátás."- írja Erdős majd hozzáteszi: érdemes lesz specializálódni egy olyan szakterületre, ahol vagy a meglevő eszközparkkal és emberanyaggal, vagy elérhető fejlesztésekkel ki lehet emelkedni az átlagból.
A cikk írója szerint ha jönnek az üzleti biztosítók, a tévedések és műhibák lesznek azok, amelyekre nagyon oda fognak figyelni, ugyanis a perelhető összeg nagysága jelentősen emelkedik, ha nem egy kórházat, hanem egy multinacionális biztosítót lehet perbe fogni.
Fontos lesz továbbá megérteni, hogy az egészségügy szolgáltatás, és nem a betegek vannak a kórházért, hanem fordítva - jegyzi meg. Ez lesz a legnehezebb, de ha meg tudják oldani, mindenkinek - saját maguknak is - nagyon sok jót tesznek ezzel. „Célszerűbb megjavítani azt, ami amúgy sem működik jól, mint várni olyasmire, amire semmi ráhatásunk sincs” – írja Erdős Attila.
Népszabadság-->
