Európa első magán-gyorsvasútja épül Olaszországban

Európában ez lesz az első, magánkézben lévő nagy sebességű vasúti szolgáltatás, beindítását 2010-re tervezik. A megrendelő NTV (Nuovo Treno Veloce) olasz csoport élén Luca Cordero di Montezemolo áll, aki a Ferrari és a FIAT elnöke, mellesleg a földrész egyik legismertebb nagyiparosa. Partnere a Tod divatcég alapítója, Diego Della Valle, valamint Gianni Punzo és Giuseppe Sciarrone, a Trenitalia korábbi vezetői, végül az Intesa Sanpaolo olasz bank.

Cégük, az NTV megszületését az az olasz szabályozás tette lehetővé, amely szerint a nagy olasz városok között verseny támasztható a nagy sebességű személyszállításban a területen ma monopolhelyzetet élvező állami Trenitalia társaságnak. Az NTV terveit február elején hozzák nyilvánosságra a Financial Times értesülése szerint. Az érintettek nem nyilatkoztak, de a brit lap kiszimatolta, hogy legalább 700 millió eurót fizetnek a mintegy 25 szerelvényért, s további milliókat a karbantartásért és más szolgáltatásokért.

2010-re megszülethet egy másik magánvasút társaság is olasz földön. A Rail One-t Carlo Toto hozná létre, ő áll az Alitalia megvásárlására törekedett szintén olasz Air One légitársaság mögött is. Van magánérdekeltség abban a nagy-britanniai vasúttársaságban is, amely a Párizst Brüsszellel összekötő, a La Manche alatt haladó Eurostart Londonig vezeti el, de az üzemeltetés a francia állami SNCF-é.

Tízmilliárd eurós beruházással 2015-re a Párizs–Budapest vonalnak is alkalmassá kell válnia nagy sebességű vonatok közlekedésére. A gond csak az, hogy ezt még 2003-ban mondta a Világgazdaságnak a strasbourgi polgármester, azóta nemigen hallani a terv Magyarországot érintő részéről. A MÁV-nál ráadásul alapvetőbb fejlesztésekre kell a pénz: a sebességkorlátozások megszüntetésére, a kapacitások növelésére, a biztonság javítására, az interoperabilitás (átjárhatóság) megteremtésére és a környezet fokozott védelmére. A társaságnak 7800 kilométernyi vasúti pályája van, s 2013-ra 1700 kilométer új vágányt kíván lefektetni – a 2005-ös tervek szerint –, ebből mintegy 400-at az elővárosi forgalomban is használt szakaszokon. A főváros környéki vonalakon közlekedő Siemens, Bombardier és Stadler gyártmányú villamos motorvonatok egyébként akár a 160 kilométeres csúcssebességre (tehát 120 kilométer körüli utazósebességre) is képesek lennének. Összességében azonban a magyarországi vasúti fejlesztésekben egyelőre inkább a felzárkózáson van a hangsúly.

Belátható időn belül vélhetőleg nem lesz semmi a román közlekedési miniszter nemrég felvetett tervéből sem, miszerint óránként 220-250 kilométert megtévő gyorsvasutat kellene létesíteni Bukarest és Budapest között, mintegy nyolcmilliárd euróból.