Ahogy a Figyelőnek egy győri kórház orvosa elmondta: katasztrofális a helyzet az egészségügy átalakításának megkezdése óta.
Mivel a várólisták hosszúak, az emberek pedig attól félnek, hogy elveszítik a munkahelyüket, a lehető leggyorsabban szeretnék elvégeztetni magukon a beavatkozásokat, ezért egyre több hálapénzt adnak.
A lap által megkérdezett vidéki orvosok hasonlóan vélekednek, csak azért nem gondolnak a külföldi munkavállalásra, mert nem szeretnék újra végigjárni a ranglétrát.
A teljesítmény volumenkorlát 2006 nyara óta meghatározza a kórházak által az adott hónapban elvégezhető műtétek számát, ez pedig nem csak ellátási nehézségeket, de eladósodást is okoz, véli Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke. Az OEP egyrészt bizonyos területeken csökkentette a szolgáltatásokért kifizetett díjat, másrészt a növekvő kiadásokat, az energia díjat, az eszközök áfáját a biztosító nem ellentételezi. AZ MKSZ elnöke szerint figyelemre méltó, hogy a kórházak teljes adósságállományának 60 százalékát éppen a súlyponti intézmények halmozták fel.
A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. felmérése is az egészségügy romló megítélését jelezte vissza. Eszerint minden második orvos úgy látja, a gyógyszerfelírást irányító szoftver korlátozza szakmai szabadságát. A vényfelíró szoftverrel kapcsolatban az a probléma, hogy bár a beteg kérésére az orvos felírhatja a drágább gyógyszert is, erről a tényről jegyzőkönyvet kellene írni, így az orvosok nagy része inkább nem is ajánlja fel ezt a lehetőséget. Az olcsóbb gyógyszer felírásának szabályának bevezetése óta a betegek 33 százaléka váltott gyógyszert, 18 százalékuk viszont elégedetlen a készítmény hatásával. A piackutató adatai szerint az orvosok fele továbbra is ellenzi a vizitdíjat, annak ellenére, hogy ez havi átlag 188 ezer forintot hoz nekik.