Nem divat nálunk a csődvédelem

Külföldön, ha egy cég csődbe megy vagy fizetési gondokkal küzd, a csődvédelem lehetőségével él, éles ellentétben a magyar vállalkozók gyakorlatával, akik hagyják, hogy társaságuk felszámolásba sodródjon. Külföldön a cégek ilyenkor fizetési moratóriummal élnek; erre idehaza is lenne lehetőség, hiszen a csődtörvény szerint negyvennapos haladékot kaphatnak a bajba jutott vállalkozások, hogy egy rendezési tervet dolgozzanak ki. E szakaszban nem lehet ellenük felszámolást indítani. Ha kész a rendezési terv, be kell nyújtaniuk a hitelezők számára, akiknek jellemzően és kényszerűen le kell mondaniuk a profitjuk 40-50 százalékáról – néha többről is – a nehézségekkel küzdő cég javára, de így legalább a pénzük nagyobb részét visszakapják, és az adós társaság sem dől be. „Az a probléma, hogy ez tudatos gondolkodást igényel a cégvezetők részéről, s Magyarországon ez hiányzik” – mondja Dercze Zoltán, a Coface Hungary új országigazgatója. Sajnálatos, hogy idehaza a fizetésképtelenség a gyakorlatban valójában a vagyon eltűnését jelenti.

A csődvédelem hatékony eszköz lenne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, s számuk az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. Nem véletlen a felszámolás „népszerűsége” sem, hiszen a csődszabályokat korábban mind a hitelezők, mind az adósok kihasználták. Az előbbieknek amolyan „végső fenyegetésként” volt a kezükben a felszámolás elindítása, míg az adósokat ennél jobban védte, hogy csak nem vitatott követelések esetében lehetett felszámolást indítani. Ám a jogszabály módosult, így abban is, hogy a lejárt követelést csak a hitelezőtől érkező fizetési felszólítás előtt lehet vitatni, utána semmiképp. Ennek hátulütője lehet, hogy a vitatás és egyezkedés kiiktatása a felszámolások megugrását eredményezheti, így bár a cégbíróságok munkáját nagyban segítette a változtatás, a cégek közötti kapcsolatban nem biztos, hogy eredményes. VGyZs