Pétáv: díjfizetés csak mérés után
Azt a megoldást, hogy havonta fizetett előleg- vagy (rész)számlát fizetnek, az elszámolási időszak után pedig az előre megállapodott arányok szerint felosztják maguk között a tényleges felhasználás és a részszámlák közötti különbséget, 833 lakóközösség választotta. Havonta rendezi a leolvasott fogyasztást 198 lakóközösség, ezt azután maguk között a fűtött légköbméter arányában osztják meg. Kéthavonta utal át kvázi előleget 23 lakóközösség, a valós felhasználástól való eltérést pedig a fűtési idény végén, egy összegben rendezik. Van 12 olyan lakóközöség is, ahol havonta mérik és egy öszszegben fizetik a díjat, végül 712 lakásban a saját hőmennyiségmérő állása szerint fizetnek. A használati meleg vizet a lakásokban mért mennyiség alapján számolják el az évi egyszeri mérőleolvasás után. Két leolvasás között az előző mért időszak átlagfogyasztása szerint részszámlát fizetnek a lakók, ez tartalmazza a hidegvíz- és csatornadíjat is.
Nem tudni, a panaszos milyen elszámolási módot alkalmazott, s hogy időközben nem változtatott-e elszámolást, de nem is az egyedi eset, hanem a fizetés módja és az árnövekedés mértéke miatt érdeklődtünk a Pétávnál. Kovaliczky János leszögezte: a távhődíjakat nem a cég, hanem a pécsi közgyűlés rendeletben állapítja meg. A 2007. január 1-jei drasztikus hődíjemelkedést a lakossági gázártámogatás megszűnése miatt a pécsi erőmű 120 százalékos hődíjnövekedése okozta.
A Pétáv az általa forgalmazott hő 99 százalékát 49 százalékos tulajdonosától, a pécsi erőműtől veszi. Mivel más hőforráshoz nem fér hozzá, kicsi lehet a többségi tulajdonos önkormányzat érdekérvényesítő képessége is, de Kovaliczky János hangsúlyozta: az önkormányzat nemcsak a hővásárlói oldalon jelenik meg, de hatóságként megszabja a Pétáv által alkalmazható árat is. Ezzel határt szab társtulajdonosa emelési lehetőségeinek. VG
